amely két cselekvő és
egy tiltó parancsolatot tartalmaz,
385. A Chala micvája
Bevezetés ========
Slach lecha hetiszakasza (Bamidbar 13,1 - 15,41) jelentős része a kémek
történetével foglalkozik.
A történet ismert: miután a nép megérkezik Paran pusztájába, Mózes kiküld
12 kémet, mindegyik törzsből egy-egy főt, hogy kémleljék ki a meghódítandó
földet, Kánaánt. A kémek bejárják az Országot, majd visszatérnek, és beszámolnak
arról, amit tapasztaltak. De a hírszerzésnek legalább olyan fontos része
a megszerzett hírek értelmezése. Így a tizenkét kémből egyedül Kalev és
Jozsué (Jehosua) az, akik azt mondják, hogy a nép képes lesz meghódítani
a földet, a többiek pesszimisták. A nép a tíz főre hallgat, nem a kisebbségi
véleményre, és vissza akar térni Egyiptomba. I-ten megharagszik, hiszen
nem ez az első alkalom, hogy a nép lázadozik, panaszkodik, és vissza akar
térni a szolgaságba. A büntetés szigorú: a lázadozó nép a pusztában fog elpusztulni,
Kalev és Jozsué kivételével nem lehet része a honfoglalásban mindannak,
aki ekkor 20 évnél idősebb. (Emlékezzünk arra, hogy 20 év volt a hadkötelezettség
alsó korhatára, és ebből kifolyólag a népszámlálás során is a 20 év fölötti
férfiakat vették számba.)
Hetiszakaszunkban érdemes megvizsgálni az egyes részek közötti kapcsolatot,
a szöveg struktúráját. Már maga a tórai szöveg is említ néhány kapcsolatot.
Amikor I-ten kimondja a büntetést, meg is indokolja azt: "amit beszéltetek
a fülembe, akként cselekszem veletek" (14,28). Ha a nép azt mondta, hogy
"bárcsak meghaltunk volna Egyiptomban, és a pusztában bárcsak meghaltunk
volna" (14,2), akkor I-ten is azt mondja, hogy "jó, haljatok meg". A zsidó
hagyomány ezt nevezi "midda ke-neged midda
" elvnek ("mérték a mérték szerint"), vagyis a büntetési tétel rímel a
bűnre.
A bibliai héber költészet alapeleme a gondolatritmus
, vagyis az, hogy a mondat első és második fele párhuzamos szerkezet szerint
épüljön fel. Például: (Smot 15,4): "A fáraó szekerei és serege elmerült
a tengerben ; és harcosaiból a legkiválóbbak belesüllyedtek a Nádas-tengerbe."
A nép fenti panasza is ugyanilyen szerkezetű: "bárcsak meghaltunk volna
Egyiptomban, és a pusztában bárcsak meghaltunk volna" (Bamidbar 14,2).
A gondolatritmus
másik fajtája az, amikor a vers két fele olyan módon párhuzamos szerkezetű,
hogy azok ellentétes tartalmat fejeznek ki. Például (Zsolt. 145,20): "Megőrzi
az Ö-ökkévaló mindazt, akik szeretik őt ; és mind a gonoszokat elpusztítja."
Ilyen jellegű, ellentétre épülő, "midda ke-neged midda" szerkezetet is
megfigyelhetünk az eheti parasánk struktúrájában. A nép azt mondja (14,3):
"Miért hoz az Ö-ökkévaló bennünket ebbe az országba, hogy elpusztuljunk
kard által, és a feleségeink és a kisdedeink zsákmánnyá váljanak ; hát nem
jobb nekünk visszatérni Egyiptomba?" Erre azt válaszolja az Ö-ökkévaló (14,31):
"És gyermekeitek [t.i. akik 20 év alattiak], akikről azt mondtátok, hogy
zsákmánnyá lesznek ; és elviszem őket, és megismerik a Földet, amelyet
ti megtagadtatok."
A harmadik párhuzam a büntetés idejével kapcsolatos (14,34): "A napok
száma szerint, amennyi ideig kémkedtétek ki a Földet, negyven nap [ennyi
ideig voltak távol a kémek], egy nap [megfelel] egy évnek, egy nap [megfelel]
egy évnek, [hogy] hordozzátok a bűnötöket, [így jön ki a] negyven év [amennyi
ideig vándorolnotok kell a pusztában]..."
Nagyobb léptékre váltva, egy strukturális elemzés során érdekes az is,
hogy melyik történet előzi meg, és mi követi a kémek történetét. A középkori
rabbik is gyakran feltették a kérdést, hogy miért éppen ez a két történet,
vagy az a két törvény követi egymást? Előző hetiszakaszunk
Mirjam és Áron lázadásával fejeződött be. Mózes két testvére fellázad
az öccsük ellen (13,2): "Vajon csak Mózessel beszélt az Ö-ökkévaló? Hát nem
beszélt velünk is?" Ennek a következtében Mirjam leprássá válik, majd meggyógyul.
A lepra, a rabbinikus hagyomány szerint, a "lason ha-ra" ("rossz nyelv")
büntetése. Amint arról volt már szó (Kedosim hetiszakasza, 232. micva kapcsán),
a "lason ha-ra" a másikra nézve negatív dolgok terjesztésének a tilalmát
jelenti (függetlenül attól, hogy az igaz-e).
Rasi
, a leghíresebb középkori Tóra-magyarázó (XI. század, Észak-Franciaország)
a hetiszakaszunk elejéhez fűzött kommentárjában ezt írja: "Miért követi
a kémek története Mirjám történetét? Mert [Mirjam] meg lett büntetve azok
miatt a gonosz szavak miatt, amit a fivérére mondott. És ezek a gonoszok
[a kémek] látták [Mirjam esetét], de nem tanultak belőle." És ugyanez történt
velük is: gonoszságokat mondtak (Mirjamhoz hasonlóan, negatív módon elemezték
a tényeket), amiért büntetést kaptak.
Hetiszakaszunk vége úgyszintén rímel a kémek történetére. A
maftir
-nak (az utolsó felhívott a tóraolvasás során) a következő szakaszt olvassák
fel (Bamidbar 15,37-41):
"És mondta az Ö-ökkévaló Mózesnek, mondván. Beszélj Izrael fiaihoz, és
mondd nekik, hogy készítsenek maguknak szemlélőrojtot a ruháik szárnyaira,
[az összes] nemzedékeikben; és tegyenek a ruhaszárny szemlélőrojtjaira
kék ("tchelet") fonalat. És legyen nektek [ez] a számotokra szemlélőrojtként,
és [ha] látni fogjátok azt, emlékezzetek az Ö-ökkévaló valamennyi parancsolatára,
hogy megcselekedjétek azt; és ne kémkedjetek a szívetek után és a szemeitek
után, amelyek után paráználkodtok. Annak érdekében, hogy emlékezzetek,
és cselekedjétek meg minden parancsolatomat; és legyetek szentek az I-tenetek
számára. Én vagyok az Ö-ökkévaló, a ti I-tenetek, aki kivezettelek benneteket
Egyiptom földjéről, hogy I-ten legyek számotokra; és vagyok az Ö-ökkévaló,
a ti I-tenetek."
Ennek a szakasznak látszólag a lényege a "cicesz" parancsolata, vagyis
az, hogy a négy sarokkal rendelkező ruhadarabokra meghatározott módon kinéző
"szemlélőrojtokat" (szó szerint ezt nevezik cicit-nek, azaz jiddisül cicesz-nek)
kell rakni. (Mivel a ma szokásos ruhadaraboknak nincs négy olyan sarkuk,
amelyekre kötelező lenne rojtokat elhelyezni, ezért szokás az, hogy felveszünk
külön egy extra ruhadarabot, amelyekre kellenek rojtok. Az egész nap --
általában az ingünk alatt -- rajtunk levő "lyukas lepedő" neve "talit katan",
a hétköznapi nyelvben ezt nevezzük cicesznek. A zsinagógában pedig magunkra
öltjük a "talit gadol"-t, azaz a taleszt, amelyet "imalepel"-nek is neveznek..)
A parancsolat kapcsán elhangzik egy indoklás is, ami szokatlan, hiszen
a Tóra csak nagyon ritkán ad magyarázatot a parancsolatokra. A cicesz parancsolatának
a lényege az, hogy a látványa emlékeztessen a többi parancsolatra. Vannak,
akik erre hivatkozva kívül hordják a ciceszt, de -- főleg a mai diaszpórában
-- ez nem annyira általános szokás. Továbbá, mivel a látáshoz van kötve,
a parancsolat csupán akkor érvényes, amikor látunk: vagyis nem kötelező
ciceszt rakni a kizárólag éjszaka hordott ruhadarabokra.
Ezt a parancsolatot naponta kétszer elmondjuk, a "Sma Iszrael" (Halljad
Izrael...) ima harmadik (befejező) részeként. (Az első rész: Devarim 6,4-9,
a második rész pedig: Devarim 11,13-21.) Felmerül a kérdés a Misnában (Avot
1; és ez a misna felbukkan a peszachi haggádában is): ha a cicesz csak nappali
parancsolat, akkor miért kell az esti Sma-ban is elmondani ezt a részt?
A válasz az, hogy a szakasznak a legfontosabb része az utolsó mondata, az
Egyiptomból történő kivonulás megemlítése. Márpedig az Egyiptomi kivonulást
minden nap, naponta kétszer meg kell említeni, ez is önmagában egy micva.
De még nem válaszoltuk meg azt, hogy hogyan kapcsolódik ez a szakasz
a kémek történetéhez. A válasz pedig egyszerű.
Ez a szakasz tartalmaz egy másik micvát is (387. a Chinuch-ban), a cicesz
parancsolatán kÍvül. "...és ne kémkedjetek a szívetek után és a szemeitek
után, amelyek után paráználkodtok", vagyis az ember igyekezzék elhesegetni
magától a Tóra szellemével ellentétes gondolatokat. Ez egy nagyon nehéz
parancsolat, és a cicesz egyik feladata az, hogy ennek a teljesítését elősegítse.
A kettő együtt pedig hozzájárul a többi parancsolat könnyebb teljesíthetőségéhez
is.
A "...és ne kémkedjetek a szívetek után..." kifejezés nyilvánvaló kapcsolatot
teremt a korábbiakkal. De ha úgy tetszik, mondhatjuk a következőt is. A
nép inkább hitt a kémeknek, mint I-tennek, vagyis "bűnös gondolatok" elcsavarták
a fejüket, és ezért I-ten súlyos büntetést mért ki rájuk. Ugyanakkor a segítségükre
is sietett, és olyan eszközöket adott a kezükbe, amelyek révén a jövőben
esetleg el tudják kerülni a hasonló bűnöket. Előírta nekünk azt, hogy tudatosan
kerüljük a Tórának ellentmondó gondolatokat. Valamint nekünk adta a cicesz
parancsolatát is, hogy a Tóra és a micvák jussanak az eszünkbe.
Vajon sikerrel járt I-ten, vajon el tudta kerülni, hogy ne legyen több
lázadás ellene? A jövő héten meglátjuk, Korach hetiszakaszában.
A hetiszakasz két cselekvő és egy tiltó parancsolata közül láttuk már
a negatívat és az egyik pozitívat. Az alábbi részlet a másik tevőleges
parancsolattal, a chala
levételének a kötelességével foglalkozik.
Szöveg (részlet)
=============
Parancsolat elvenni a chala
-t (1
) mindenféle tésztából, és azt a kohénnak
adni, amint meg van írva (Bamidbar 15,20): "tésztáid elejéből chalát vegyetek
ajándék gyanánt".
A [bölcseink], emlékük legyen áldássá, magyarázták: "a tésztáid eleje",
azaz [akkor kell levenni a chala-t, ha a tésztamennyiség] elegendő tésztának
[azaz annyi, amennyit általában egy adagban sütöttek a sivatagban]. [Márpedig]
a sivatagi tészta egy omer-nyi [mennyiség] volt. Egy omer [megfelel] az
efa tizedének, az efa [egyenlő] három szea-val, a szea pedig hat kav-val.
A kav [egyenlő] négy log-gal, a log pedig hat tojás (bejca) [súlyával vagy
térfogatával]. Mindebből az derül ki, hogy egy efa megfelel 432 bejca-nak,
aminek a tizede 43 bejca (tojás) és egy ötöd. És ez megfelel annak a (minimális)
tésztamennyiségnek, amelyből chala-t kell venni.
A micva gyökereiről. Az ember élete a táplálékától függ, és a világ többségének
a kenyér a legfőbb tápláléka. Ezért a Mákom (2
) egy, minden nap aktuális micvával akarta kitüntetni a kenyerünket, annak
érdekében, hogy a micvának köszönhetően áldás legyen benne, amely áldás
révén pedig saját magunknak, saját lelkünknek szerzünk érdemeket. Ezáltal
a tészta egyszerre fogja táplálni a testet és a lelket. (
3
)
[A micva másik célja az, hogy] ezáltal éljenek az Ö-rökkévalót szolgálók,
akik állandóan az Ö szolgálatával vannak elfoglalva - ezek pedig a kohénok
-, méghozzá fáradozás nélkül. Ugyanis ha a szérűről kapnának csak adományt
[feldolgozatlan gabonát], akkor a cséplés és az őrlés további igénybevételt
jelentene a számukra, így viszont a jussukat további gondok nélkül kaphatják
meg.
Lábjegyzetek:
===========
(1) A "chálá" (askenázi kiejtésben chálo, jiddisül chále) szó általában
kenyeret, sült tésztát, ma barcheszt jelent. De jelen kontextusban kimondottan
azt a tészta-darabot, amelyet a tárgyalt parancsolat értelmében külön kell
választani, nem szabad felhasználni, és eredetileg a papoknak kellett adni.
(2) Makom: a szó elsődleges jelentése: "hely". Viszont a rabbinikus irodalomban
a Teremtő egyik gyakori elnevezése, utalva arra, hogy mindenhol megtalálható.
(3) Ebben a megközelítésben a parancsolatok - amelyek a zsidó vallás
központi elemei - célja az, hogy a Teremtő akaratát végrehajtó zsidó megszentelje
a világ profán létezőit, amely viszont ezáltal érdemeket terem a micvát
végrehajtó zsidónak.
Fogalmak:
=========
Midda ke-neged midda ("mérték a mérték szerint"): rabbinikus Biblia-magyarázati
elv, amely szerint a nép bűnére rímel az i-teni büntetés.
Gondolatritmus: a bibliai költészet alapeleme. A költemény olyan sorokból
épül fel, amelyeknek az első fele és a második fele, tartalmát és mondattani
szerkezetét tekintve, párhuzamos (vagy ellentétes) szerkezetű.
Rasi (Rabbi Slomo Jicchaki): a leghíresebb középkori Tóra-magyarázó (XI.
század, Észak-Franciaország).
Maftir: az utolsó felhívott a zsinagógai tóraolvasás során, akinek megismétlik
a hetiszakasz utolsó verseit, majd ő olvassa fel a haftarát, a hetiszakaszhoz
tartozó prófétai olvasmányt.
Chala: kenyér, sült tészta, ill. az a rész, amelyet a tésztából le kell
venni, és eredetileg a papoknak kellett adni.
---------------------------------------------------
Bíró Tamás, Arachim, Magyarország, Széfer ha-Chinuch program
http://www.let.rug.nl/~birot/arachim/
birot@let.rug.nl
Kérdéssel, javaslattal, címváltozással kapcsolatban
forduljon Bíró Tamáshoz.
A fenti írás szabadon terjeszthető a forrás megjelölésével.
----------------------------------------------------