ARACHIM , Magyarország
Széfer ha-Chinuch program
http://odur.let.rug.nl/~birot/arachim/
 
 


Parasat Behar
amely 24 parancsolatot: 7 cselekvő és 17 tiltó parancsolatot tartalmaz

346. Tilos héber rabszolgát kemény munkára fogni



Bevezetés  



Behar hetiszakaszában (Vajikra 25,1 - 26,2) a parancsolatok nagy része a "smita" és a "jovel" évekkel, illetve a rabszolgákkal foglalkozik.

A "smita" és a "jovel" év parancsolata az ún. " micvot ha-tlujot ba-arec " ("a földtől függő parancsolatok") kategóriájába tartozik. Minden hetedik év "smita " év ("szombat-év"), amikor pihentetni kell a földet Izrael területén. Az ómer-számláláshoz (ld. a 306. parancsolatot, Emor hetiszakaszában) hasonlóan, hétszer hét évet kell számolni (330. parancsolat), és az ötvenedik év a "jovel év " (jubileumi év). A Jovel-évben, Jom Kippur napján, megfújják a sofárokat (kürtöket), és ebben az évben nem csupán tilos a terményt betakarítani, de a földterület visszaszál az eredeti tulajdonosra (340. micva). Hasonlóan az "ősiség törvényéhez", a föld hosszú távon eltulajdoníthatatlan volt Izraelben.

A parancsolatok másik része a rabszolgákkal kapcsolatosak. Két fajta rabszolga volt hajdanában. Az "eved ivri " (héber rabszolga) nem csupán a munkaerejét, de önmagát is eladta, ha eladósodott. Vagy pedig a rabbinikus bíróság adta el, ha például lopott, és nem volt képes visszafizetni a lopás árát és a büntetést. Viszont, amint azt Smot 21,2 előírja az ilyen, zsidó rabszolga hat évig dolgozik csak, és a hetedik évben szabadulhat.

Ezzel szemben, a nem zsidó rabszolga ("eved kenaani ", szó szerint "kánaánita rabszolga") nem szabadítható fel soha (347. micva, Vajikra 25,46 értelmezéseként). Kivéve azokban az esetekben, amelyet maga a Tóra ír elő (Smot 21,26-27): ha a rabszolgának súlyos testi sértést okozott a tulajdonosa. (Kiszúrta a szemét, kiverte a fogát, a Tóra szerint. Ezt a Talmud -- B. Kiddusin 24a -- úgy általánosítja, hogy bármilyen olyan testrészében okozott súlyos kárt, amely nem nő vissza.)

Az alábbi részlet az "eved ivri" (héber -- férfi -- rabszolga) kemény dolgoztatását tiltja meg, Vajikra 25,43 alapján: "Ne uralkodj felette keményen (kemény munkával, 'be-farech'), és félj az I-tenedtől". Érdekes, hogy az itt szereplő "perech" (keménység, kemény munka) fordul elő Smot 1,13-ban is, ahol az izraelitákat, a "héber rabszolga" státuszban levő egész népet dolgoztatják "be-farech", azaz "kemény munkával" az egyiptomiak.

Mindenekelőtt felmerül az a kérdés, hogy mi is számít "kemény munkának"? Pontosan körül kell tehát határolni azt, hogy mire vonatkozik a parancsolat. A szöveg vége pedig arról szól, hogy a mai embernek mit mond ez a micve.

A XXI. századból nézve persze, a rabszolgaság intézménye "nagyon csúnya dolog". De ne felejtsük el, hogy mennyire elterjedt volt az ókorban (sőt, még az újkorban is...)! Ugyanakkor a halákha nagyon emberségesen ügyel a rabszolgák érdekeire. Az "eved ivri "-re annyi törvény vonatkozik, hogy a talmudi mondás szerint, "aki egy héber rabszolgát vásárol magának, az olyan, mintha egy urat (gazdát) vásárolna magának".



Szöveg (teljes szöveg):


Ne dolgoztassuk a héber rabszolgát ("eved ivri ") kemény munkával ("be-avodat perech"), amint meg van mondva: "Ne uralkodj felette keményen...".

Mi számít "kemény munkának"? Úgy magyarázták [a bölcseink], emlékük legyen áldássá, hogy ez olyan munk[ára vonatkozik], amelynek nincs megszabott határa. Valamint, olyan munka, amelyre nincs szüksége az embernek [a gazdának], csupán azért csináltatja, nehogy szabadideje legyen a rabszolgának.

És ahogy mondták [a bölcseink], emlékük legyen áldássá, ne mondja [a gazda a héber rabszolgájának, hogy] "dolgozz ez alatt a szőlőtőke alatt, amíg nem jövök", mivel ezzel nem szabott határidőt [a munkának] ( 1 ). Hanem mondja azt neki, hogy "dolgozz X óráig", vagy pedig "[amíg el nem érsz a munkádban] eddig és eddig a helyig".

És azt is mondták [a bölcseink] a Szifrában (2 ): ne mondja azt neki, hogy "melegítsd fel nekem ezt a poharat", amikor nincs rá szüksége. Továbbá, semmi hasonlót [ne mondjon neki]. De [a bölcseink], emlékük legyen áldássá, a legkönnyebb munkákat hozták példaként [a fentiekben, például a pohár felmelegítését], és amelyeket a leggyorsabban el lehet végezni, tehát annál inkább [vonatkozik a tilalom] a többi [nehezebb] munkára.

És az a szabály tehát, hogy ne végeztessünk semmiféle munkát, kivéve azt, amelyre szükségünk van, hogy megparancsoljuk neki [a rabszolgának]. A micva részletei rövidek, és íme, leírtam egy részüket.

És ez a parancsolat érvényes a férfiakra és a nőkre, abban az időben, amikor a "jovel " érvényben van (3 ). Viszont nem szabnak ki rá [a megszegőire] botütést, mivel meg lehet szegni kizárólag szavakkal is, cselekvés nélkül (4 ).

És, annak ellenére, hogy nincs hatályban [ez a parancsolat] manapság, mivel a héber rabszolgák vásárlása sem létezik, mindenesetre az embernek tanácsos manapság is vigyáznia [a szavaira] ezen micva kapcsán, ha szegény emberek vannak a házában. És vigyázzon [erre] nagyon (5 ). És tudatosítsa magában, hogy a gazdagság és a szegénység kerékként körbeforog a világban [magyarul: "egyszer fent, egyszer lent"], és I-tentől való. Ő pedig, annak adja azt [a gazdagságot], akinek és amikor kívánja, de egyetlen perccel se tovább. És ha valaki por gyanánt halmozza fel az ezüstöt (v.ö. Jób 27,16), és elrejti a talajban, és számolatlanul veszi a földeket, és sok jószága lesz, mindez egyszerre fog elveszni, ha vétkezik az Ö-rökkévaló ellen. De ha [az ember] igaz marad, a jószág megmarad neki, mivel minden fajta a saját fajtájához ragaszkodik. (6 )



Lábjegyzetek:


(1) Mi történik ugyanis, ha a gazda megfeledkezik a rabszolgájáról...

(2) Korai midrás -gyűjtemény Mózes III. könyvéhez, a Vajikrához (Szifra, Behar, 6,2).

(3) Vagyis manapság nem. Ugyanis Vajikra 25,10 azt írja, hogy "és hirdess szabadságot [abban az évben] a földön, [a föld] minden lakójának". A 'minden' szó látszólag fölösleges ('a föld lakóinak' kifejezés is elégséges lenne). Vagyis ebből az tanulták ki a rabbik, hogy a jovel -évek számolása csak akkor van érvényben, amikor Izraelből mindenki Izrael földjén lakik, minden törzs a maga helyén.

(4) Fontos alapelv, hogy büntetési tétel (botütés, ill. halálos ítélet, amennyiben a Tóra azt előírja) csak azon tiltások megszegőinek jár, amely konkrét cselekvést is tartalmaznak.

(5) Szigorúan véve, halákhikus (jogi) szempontból, nem alkalmazzuk a törvényt. De erkölcsi értelemben ("aggádikus szempontból"), jó tanácsként, mégis csak vonatkozik ránk ma is ez az "előírás".

(6) Szójáték: a "jó" a "jó"-val tart, ezért minden gazdagság (jószág, a "jó" szóból) ragaszkodik az igaz (azaz "jó") emberhez.


Fogalmak:


Micvot ha-tlujot ba-arec (a "föld"-től függő parancsolatok): azok a parancsolatok, amelyek Izrael földjéhez kapcsolódnak, csak ott érvényesek. Például egyes adófajták, a "smita év", a "jovel év".

Smita év: minden hetedik év, amikor parlagon kell hagyni a mezőgazdasági művelés alá vont földet Izraelben.

Jovel év: minden 7-szer 7-ik, azaz 50-ik év, amikor a földtulajdon visszaszál az eredeti gazdájára.

Eved ivri: olyan zsidó, aki (például adósság vagy lopás miatt) ideiglenesen rabszolgává válik, de a hetedik évben szabadul.

Eved kenaani: "kánaánita", azaz nem zsidó rabszolga.




---------------------------------------------------
Bíró Tamás, Arachim, Magyarország, Széfer ha-Chinuch program
http://www.let.rug.nl/~birot/arachim/
birot@let.rug.nl
Kérdéssel, javaslattal, címváltozással kapcsolatban
forduljon Bíró Tamáshoz.
A fenti írás szabadon terjeszthető a forrás megjelölésével.
----------------------------------------------------