Parasat Behar amely 24 parancsolatot:
7 cselekvő és 17 tiltó parancsolatot tartalmaz
346. Tilos héber rabszolgát kemény munkára fogni
Bevezetés
Behar hetiszakaszában (Vajikra 25,1 - 26,2) a parancsolatok nagy része a
"smita" és a "jovel" évekkel, illetve a rabszolgákkal foglalkozik.
A "smita" és a "jovel" év parancsolata az ún. "
micvot ha-tlujot ba-arec
" ("a földtől függő parancsolatok") kategóriájába tartozik. Minden hetedik
év "smita
" év ("szombat-év"), amikor pihentetni kell a földet Izrael területén. Az
ómer-számláláshoz (ld. a 306. parancsolatot, Emor hetiszakaszában) hasonlóan,
hétszer hét évet kell számolni (330. parancsolat), és az ötvenedik év a
"jovel év
" (jubileumi év). A Jovel-évben, Jom Kippur napján, megfújják a sofárokat
(kürtöket), és ebben az évben nem csupán tilos a terményt betakarítani,
de a földterület visszaszál az eredeti tulajdonosra (340. micva). Hasonlóan
az "ősiség törvényéhez", a föld hosszú távon eltulajdoníthatatlan volt Izraelben.
A parancsolatok másik része a rabszolgákkal kapcsolatosak. Két fajta rabszolga
volt hajdanában. Az "eved ivri
" (héber rabszolga) nem csupán a munkaerejét, de önmagát is eladta, ha eladósodott.
Vagy pedig a rabbinikus bíróság adta el, ha például lopott, és nem volt
képes visszafizetni a lopás árát és a büntetést. Viszont, amint azt Smot
21,2 előírja az ilyen, zsidó rabszolga hat évig dolgozik csak, és a hetedik
évben szabadulhat.
Ezzel szemben, a nem zsidó rabszolga ("eved kenaani
", szó szerint "kánaánita rabszolga") nem szabadítható fel soha (347. micva,
Vajikra 25,46 értelmezéseként). Kivéve azokban az esetekben, amelyet maga
a Tóra ír elő (Smot 21,26-27): ha a rabszolgának súlyos testi sértést okozott
a tulajdonosa. (Kiszúrta a szemét, kiverte a fogát, a Tóra szerint. Ezt
a Talmud -- B. Kiddusin 24a -- úgy általánosítja, hogy bármilyen olyan testrészében
okozott súlyos kárt, amely nem nő vissza.)
Az alábbi részlet az "eved ivri" (héber -- férfi -- rabszolga) kemény dolgoztatását
tiltja meg, Vajikra 25,43 alapján: "Ne uralkodj felette keményen (kemény
munkával, 'be-farech'), és félj az I-tenedtől". Érdekes, hogy az itt szereplő
"perech" (keménység, kemény munka) fordul elő Smot 1,13-ban is, ahol az
izraelitákat, a "héber rabszolga" státuszban levő egész népet dolgoztatják
"be-farech", azaz "kemény munkával" az egyiptomiak.
Mindenekelőtt felmerül az a kérdés, hogy mi is számít "kemény munkának"?
Pontosan körül kell tehát határolni azt, hogy mire vonatkozik a parancsolat.
A szöveg vége pedig arról szól, hogy a mai embernek mit mond ez a micve.
A XXI. századból nézve persze, a rabszolgaság intézménye "nagyon csúnya
dolog". De ne felejtsük el, hogy mennyire elterjedt volt az ókorban (sőt,
még az újkorban is...)! Ugyanakkor a halákha nagyon emberségesen ügyel a
rabszolgák érdekeire. Az "eved ivri
"-re annyi törvény vonatkozik, hogy a talmudi mondás szerint, "aki egy héber
rabszolgát vásárol magának, az olyan, mintha egy urat (gazdát) vásárolna
magának".
Szöveg (teljes szöveg):
Ne dolgoztassuk a héber rabszolgát ("eved ivri
") kemény munkával ("be-avodat perech"), amint meg van mondva: "Ne uralkodj
felette keményen...".
Mi számít "kemény munkának"? Úgy magyarázták [a bölcseink], emlékük legyen
áldássá, hogy ez olyan munk[ára vonatkozik], amelynek nincs megszabott határa.
Valamint, olyan munka, amelyre nincs szüksége az embernek [a gazdának],
csupán azért csináltatja, nehogy szabadideje legyen a rabszolgának.
És ahogy mondták [a bölcseink], emlékük legyen áldássá, ne mondja [a gazda
a héber rabszolgájának, hogy] "dolgozz ez alatt a szőlőtőke alatt, amíg
nem jövök", mivel ezzel nem szabott határidőt [a munkának] (
1
). Hanem mondja azt neki, hogy "dolgozz X óráig", vagy pedig "[amíg el nem
érsz a munkádban] eddig és eddig a helyig".
És azt is mondták [a bölcseink] a Szifrában (2
): ne mondja azt neki, hogy "melegítsd fel nekem ezt a poharat", amikor
nincs rá szüksége. Továbbá, semmi hasonlót [ne mondjon neki]. De [a bölcseink],
emlékük legyen áldássá, a legkönnyebb munkákat hozták példaként [a fentiekben,
például a pohár felmelegítését], és amelyeket a leggyorsabban el lehet végezni,
tehát annál inkább [vonatkozik a tilalom] a többi [nehezebb] munkára.
És az a szabály tehát, hogy ne végeztessünk semmiféle munkát, kivéve azt,
amelyre szükségünk van, hogy megparancsoljuk neki [a rabszolgának]. A micva
részletei rövidek, és íme, leírtam egy részüket.
És ez a parancsolat érvényes a férfiakra és a nőkre, abban az időben, amikor
a "jovel
" érvényben van (3
). Viszont nem szabnak ki rá [a megszegőire] botütést, mivel meg lehet szegni
kizárólag szavakkal is, cselekvés nélkül (4
).
És, annak ellenére, hogy nincs hatályban [ez a parancsolat] manapság, mivel
a héber rabszolgák vásárlása sem létezik, mindenesetre az embernek tanácsos
manapság is vigyáznia [a szavaira] ezen micva kapcsán, ha szegény emberek
vannak a házában. És vigyázzon [erre] nagyon (5
). És tudatosítsa magában, hogy a gazdagság és a szegénység kerékként körbeforog
a világban [magyarul: "egyszer fent, egyszer lent"], és I-tentől való. Ő
pedig, annak adja azt [a gazdagságot], akinek és amikor kívánja, de egyetlen
perccel se tovább. És ha valaki por gyanánt halmozza fel az ezüstöt (v.ö.
Jób
27,16), és elrejti a talajban, és számolatlanul veszi a földeket, és sok
jószága lesz, mindez egyszerre fog elveszni, ha vétkezik az Ö-rökkévaló
ellen. De ha [az ember] igaz marad, a jószág megmarad neki, mivel minden
fajta a saját fajtájához ragaszkodik. (6
)
Lábjegyzetek:
(1) Mi történik ugyanis, ha a gazda megfeledkezik a rabszolgájáról...
(2) Korai
midrás
-gyűjtemény Mózes III. könyvéhez, a Vajikrához (Szifra, Behar, 6,2).
(3) Vagyis manapság nem. Ugyanis Vajikra 25,10 azt írja, hogy "és hirdess
szabadságot [abban az évben] a földön, [a föld] minden lakójának".
A 'minden' szó látszólag fölösleges ('a föld lakóinak' kifejezés is elégséges
lenne). Vagyis ebből az tanulták ki a rabbik, hogy a jovel
-évek számolása csak akkor van érvényben, amikor Izraelből mindenki
Izrael földjén lakik, minden törzs a maga helyén.
(4) Fontos alapelv, hogy büntetési tétel (botütés, ill. halálos ítélet,
amennyiben a Tóra azt előírja) csak azon tiltások megszegőinek jár, amely
konkrét cselekvést is tartalmaznak.
(5) Szigorúan véve,
halákhikus
(jogi) szempontból, nem alkalmazzuk a törvényt. De erkölcsi értelemben
("aggádikus
szempontból"), jó tanácsként, mégis csak vonatkozik ránk ma is ez az "előírás".
(6) Szójáték: a "jó" a "jó"-val tart, ezért minden gazdagság (jószág, a
"jó" szóból) ragaszkodik az igaz (azaz "jó") emberhez.
Fogalmak:
Micvot ha-tlujot ba-arec (a "föld"-től függő parancsolatok): azok a parancsolatok,
amelyek Izrael földjéhez kapcsolódnak, csak ott érvényesek. Például egyes
adófajták, a "smita év", a "jovel év".
Smita év: minden hetedik év, amikor parlagon kell hagyni a mezőgazdasági
művelés alá vont földet Izraelben.
Jovel év: minden 7-szer 7-ik, azaz 50-ik év, amikor a földtulajdon visszaszál
az eredeti gazdájára.
Eved ivri: olyan zsidó, aki (például adósság vagy lopás miatt) ideiglenesen
rabszolgává válik, de a hetedik évben szabadul.
Eved kenaani: "kánaánita", azaz nem zsidó rabszolga.
---------------------------------------------------
Bíró Tamás, Arachim, Magyarország, Széfer ha-Chinuch program
http://www.let.rug.nl/~birot/arachim/
birot@let.rug.nl
Kérdéssel, javaslattal, címváltozással kapcsolatban
forduljon Bíró Tamáshoz.
A fenti írás szabadon terjeszthető a forrás megjelölésével.
----------------------------------------------------