ARACHIM , Magyarország
Széfer ha-Chinuch program
http://odur.let.rug.nl/~birot/arachim/
 
 


Párását Cav
Amelyben van 9 tevőleges és 9 tiltó parancsolat

148. Állat és szárnyas vérét tilos fogyasztani





Bevezetés:
========

Cav hetiszakasza (Vajikra 6,1 - 8,35), Mózes 3. könyvének második része, folytatja az áldozatokkal kapcsolatos szabályok részletezését.

Most viszont, egy olyan micvát nézünk meg a hetiszakaszból, amelynek gyakorlati jelentősége is van a mai életünkkel kapcsolatosan: a vér fogyasztásának a tilalmát.

A Tóra-tanulásnak ("talmud tora ") két fajtáját szokás megkülönböztetni. Az egyik az "önmagáért" történő tanulás ("li-smá "), amely célja egyedül az, hogy a tanulás micváját teljesítsük, vagyis a tanulás értékéért, a tanulásért önmagáért tanulunk. Ilyen tanulás az, amikor például az áldozatok fajtáiról olvasunk. De az is, amikor olyan micvát tárgyalunk, amely habár releváns a mindennapjaink szempontjából, de nem az érdekel bennünket, hogy pontosan mit is szabad akkor tennünk, hanem azzal foglalkozunk, hogy milyen vélemények voltak ezzel kapcsolatban, és milyen érveket hoztak fel a rabbik, pro és kontra.

A másik fajtája a Tóra-tanulásnak az, amikor valamilyen gyakorlati kérdéssel kapcsolatban akarjuk megtudni, hogy mi is a ma érvényes szabály, a "gyakorlati halákha" ("halakha le-maasze ").

Már a bevezetőben hangsúlyoztuk, hogy ennek az internetes tanulási sorozatnak nem célja ténylegesen "halakha le-maasze"-t tanítania, csupan a tanulásért önmagáért tanuljuk a Szefer ha-Chinuch-ot. A könyv ugyanis nem rendelkezik autoritatív tekintéllyel. Továbbá, nagyon sok kérdésben meglehetősen komplikált a halákha, a Chinuch csupán a legfontosabb kérdéseket tárgyalja, de nem a részleteket, ezért gyakorlati kérdésekkel mindenkinek megbízható rabbihoz kell fordulnia. (Ebben az Arachim szívesen segít.)

A vér fogyasztásának a tilalmát nagyon hosszan ismerteti a Chinuch, ezért itt csupán néhány részletet fogunk megnézni. A hetiszakaszunkban azt olvashatjuk, hogy (Vajikra 7,26) "és semmiféle vért ne fogyasszatok". Felmerül a kérdés, hogy mi számít vérnek, ill. milyen állatok vérére vonatkozik a tilalom?

Már a legelső (24. Besalach: A szombati határ átlépésének a tilalma ) találkoztunk a tórai és a rabbinikus törvények megkülönböztetésével. Amikor valaki elméletben tanulja a halákhát (li-smá), a különbségtétel nagyon fontos, hiszen az előző fajta tilalom I-tentől származik, míg az utóbbi a rabbiktól. (I-tentől csupán az az előírás származik, hogy kövessük a mindenkori bírák, azaz a rabbik tanítását). A "halakha le-maasze" szempontjából nincs különbség a két csoport között, hiszen mindkettőt ugyanúgy kötelező betartani.

A 24. micva kapcsán azt láttuk, hogy a rabbinikus törvények egyik fontos csoportjának az a célja, hogy szigorít a törvényeken, nehogy valaki véletlenül is áthágja a tórai törvényeket. Most egy további csoporttal ismerkedünk meg, a "marit ajin" ("maresz ajin ") fogalmával. Itt arról van szó, hogy valamit azért tiltanak meg a rabbik, nehogy a külső szemlélő azt higgye, hogy valami tiltott dolgot követünk el. A cselekedet tórailag megengedett lenne, de felületesen nézve hasonlít egy tiltott cselekedetre, és ezért rabbinikusan tilos.

Így például halvért fogyasztani szabad tórailag, de ha valaki távolról, felületesen látja azt, amit teszünk, és nem jelezzük azt, hogy ez halvér, akkor azt hiheti, hogy emlősállat vérét fogyasztjuk. Ami miatt elátkozhat bennünket, vagy azt hiheti, hogy szabad bármiféle vért fogyasztani.

Végül még egy érdekességgel találkozunk az alábbi részletben. Vajon tilos-e embervért fogyasztani? Ha az embervér fogyasztása is tórailag tilos lenne, akkor vajon mi történik, ha vérzik a fogam? Azt tanuljuk, hogy a tórai tilalom nem vonatkozik az embervér fogyasztására, az csupán az emlősállat és a szárnyasok vérére vonatkozik. (Az ember halákhikusan nem számít állatnak.) Ezek szerint megengedett lenne meginnom egy pohárnyi embervért? Azt azért mégsem!

A megoldás az, hogy tórailag szabad lenne, de rabbinikusan megtiltjuk, éppen a "maresz ajin" miatt. Vagyis, elméletben különbséget teszünk a kettő között, de gyakorlatban, a "halakha le-maasze" szempontjából, nincs különbség.



Szöveg (részlet):
=============

Tilos háziállat ('behema'), vadállat ('chaja') és szárnyas ('of') vérét fogyasztani (1 ), amint meg van írva (Vajikra 7,26): "És semmiféle vért ne fogyasszatok". Máshol pedig az van írva (Vajikra 3,17), hogy a szárnyasét ('of') és a 'behema'-ét (háziállatét) [ne fogyasszátok]. A vadállatok ('chaja') pedig a 'behema' [-val kapcsolatos] szabályba beletartoznak. A Tórában sok helyen megismétlődik a vér fogyasztásának a tilalma. [...]

A micva törvényeiből: amit mondtak a [bölcseink], emlékük legyen áldássá ( Kritot 21a), hogy a halak és a csúszó-mászók vérének, valamint az ember vérének [a fogyasztása esetén] nem szegi meg az illető a vér fogyasztásának a tilalmát (2 ).

Ezért azt mondták, hogy a halvér fogyasztása megengedett,... feltéve, hogy mindenki látja, hogy halvérről van szó. [Különben tilos.] Amint megmondták a Gemarában, hogy legyen az edényben valamennyi pikkely ( 3 ). Viszont a tiltott halfajták vérének a fogyasztása tilos, mert láttuk, hogy ... a tisztátalanból származó is tisztátalan... (4 ).

Az ember vérének a fogyasztását pedig [szintén] a " maresz ajin " miatt tiltották meg a bölcsek. (5 ) Ezért azt mondták, hogy a fogak közt lévő vért [ha például vérzik valakinek az inyje], ki lehet szívni és lenyelni. A kenyérre [véletlenül csöppent ember-] vért pedig távolítsa el, és megeheti a kenyeret (6 ).




Lábjegyzetek:
===========

(1) A halákha a következő állatfajtákat különbözteti meg (többek között):
- Behema: tenyésztett emlősállat
- Chaja: vadon élő emlősállat
- Of: szárnyas

(2) Lehet, hogy tilos ezeknek a vérfajtáknak fogyasztása (ld. a folytatásban), de ha valaki ilyen tilos vért fogyaszt, akkor az más tilalmakat szeg meg, és nem a vér fogyasztásának a tilalmát. Az illető számonkérhető és büntethető a Tóra másik "paragrafusa" alapján, de nem vonatkoztatható rá ez a "paragrafus".

(3) Amelyből látja a külső szemlélő, hogy halról van szó.

(4) Vagyis a tisztátalan (nem kóser) halfajták vére is tisztátalan (nem kóser). Ugyanebből a logikábók következik az, hogy tilos a csúszó-mászók (kétéltűek, hüllők) vérének a fogyasztása, hiszen a csúszó-mászók kivétel nélkül tisztátalanok.

(5) Az embervért és az emlős állat vérét nem lehet megkülönböztetni, ha valaki nem látta, hogy honnan származik a vér.

(6) Ha például megvágta magát az illető. A kenyér (többi) része nem válik tréflivé azáltal, hogy vér csöppent rá.



Fogalmak:
========

Talmud Tora: szó szerint a Tóra tanulása. Valójában a "Tóra" szót a lehető legáltalánosabban kell érteni, vagyis beletartozik a rabbinikus irodalom egésze (amely, végeredményben, tényleg Mózes öt könyvére vezethető vissza).

Talmud Tora li-smá: az önmagáért, a tanulás értékéért történő tanulás.

Halakha le-maasze: gyakorlati halákha, amely ténylegesen meghatározza, hogy ma, itt és most, nekem, mit szabad tennem, és mit nem.

Marit ajin (maresz ajin): olyan rabbinikus tilalom, amelyet azért tiltottak meg a rabbik, nehogy a külső szemlélő azt higgye, hogy valamely tórai tilalmat szeg meg az, aki ezt a dolgot megcselekszi.



---------------------------------------------------
Bíró Tamás, Arachim, Magyarország, Széfer ha-Chinuch program
http://www.let.rug.nl/~birot/arachim/
birot@let.rug.nl
Kérdéssel, javaslattal, címváltozással kapcsolatban
forduljon Bíró Tamáshoz.
A fenti írás szabadon terjeszthető a forrás megjelölésével.
----------------------------------------------------