HB-181 A héber nyelv története

Bíró Tamás:

1. óra:

Bevezetés, bevezetés a nyelvészetbe és

a történeti nyelvészetbe, a nyelvészet területei, alapfogalmak

 

 

Egy bevezető vers az emberi nyelvek komplikált voltáról.

1. Bevezetés: a nyelvtörténet-óra célja, irodalom, vizsgakövetelmények

 

Ld. külön lapon.

 

2. A nyelvészet területei és alapfogalmai

 

2.1. Preskriptív (nyelvhelyesség, helyesírás, stb., mint társadalmi konvenciók) vs. deskriptív nyelvészet (objektív tudomány).

 

2.2 A „szűken vett” nyelvészet területei:

 

Fonológia: „hangrendszer-tan”:

a.      Milyen hangok alkotják egy nyelv hangrendszerét?

Fonémák, allofónok: pl. játék, kapj : fonetikailag teljesen különböző j-k.

b.      Milyen feltételektől függenek az allofónikus változások?

c.       Milyen fonémasorozatok megengedettek egy nyelvben? (fonotaktika)

schola à iskola, magyarban szó elejei [ng] egyedül a nganaszán szóban

d.      Milyen további hangtani folyamatok zajlanak le egy nyelvben?

Pl.: hangrendi illeszkedés, metatézis (pehely à pelyhes, hisztakel)

 

Morfológia: szóalaktan

            Morféma: legkisebb, nyelvi jelentéssel bíró nyelvi elem (null-morféma?)

Morfémák összetétele szavakká. Az allomorfiát befolyásoló tényezők.

Allomorfok: jön- (jön+ni, jön+Ø), jö- (jö+tt), jöv (jöv+ünk), gyer- (gyer+ünk)

 

Szintaxis: mondattan

a.      Frázisok: pl. főnévi csoport (pl. névelő + melléknév + főnév), igei csoport (pl. ige + tárgy),…

b.      Teljes mondatok: pl. kérdőszórend, beágyazott mellékmondatok,…

 

Szemantika: jelentéstan

 

Lexikon: a szókincs

 

2.3 A „tágabb értelemben vett” nyelvészet további területei:

 

-         Fonetika: hangtan: élettani (hangképzés), akusztikai és percepciós vonatkozások.

-         Pragmatika: mondat feletti szint, szöveg-szintű elemzés, diskurzus-elemzés, a kontextus szerepe, stb.

-         Alkalmazott nyelvészet (például nyelvoktatás).

-         Pszicholingvisztika, neurolingvisztika, számítógépes nyelvészet,…, valamint:

 

 

 

3. A „nyelvváltozatok nyelvészetei”:

 

-         Összehasonlító nyelvészet (komparativisztika)

-         Nyelvtipológia (univerzálék és univerzális nyelvtípusok)

-         Történeti nyelvészet

-         Areális nyelvészet (pl. Baltikum, Balkán: különböző nyelvcsaládokba tartozó nyelvek alkotnak egy „Sprachbund”-ot)

-         Dialektológia (nyelvjárások: pl. adatgyűjtés, dialektometria,… ma már inkább a szociolingvisztika része)

-         Szociolingvisztika (a társadalmi tényezők szerepe a nyelvben, és elsősorban a nyelvváltozatok kialakulásában; pidzsin és kreol nyelvek; többnyelvűség, kódváltás).

 

Helyes mondat-e az, hogy: „El kell menjek.”?

 

Szinkrón nyelvészet (nyelvállapot adott időben) vs. diakrón nyelvészet (időbeli változás).

 

Két nyelv közötti hasonlóság okai lehetnek:

 

1.      Véletlenek (ang. house  – magy. ház; ang. Israel à Israel+i, magy. Izrael à  izrael+i).

2.      Univerzálé (angolban is, magyarban is vannak igék / magánhangzók / [t] hang; nem minden nyelvben van [e] hang, de ha egy nyelvben van [ö] hang, akkor van [e] hang is).

3.      Nyelvtipológia (ang. és magy.: a jövő időt segédigével fejezi ki).

4.      Areális és kulturális hatás (magy. rádió – ang. radio, zsák – sack, be+nyomás – im+pression).

5.      Nyelvrokonság (magy. kéz – finn käsi).

 

Izoglosszák:

- Nyelvi kontinuum (pl. szláv nyelvek, német-holland) felosztása. A dialektus-kontinuumra egy példa: a holland dialektusainak a kontinuuma (from Wilbert Heeringa).

- Az izoglossza az a földrajzi vonal, amelynek egyik oldalán egy adott nyelvi jelenség (pl. egy lexikai elem: kukorica ~ tengeri; egy fonéma ejtésmódja: Szeged ~ Szöged) X formában jelenik meg, a másik oldalán pedig Y formában.

- Az ún. „rajnai legyező”: az izoglosszák nem esnek egybe, hanem párhuzamosan haladnak.

 

	akkád	ugariti	héber	kl. arab	gééz
’király’	šarru(m)	malku	melex	malik	n«gūš
’épít’	banū	bny	bānā	banā	nadaqa
’te, masc’	attā	?AttA	?attā	?anta	?anta
múlt idő	prefixumokkal	szuffixumokkal	szuffixumokkal	szuffixumokkal	szuffixumokkal
dualis	van	van	nincs (nem produktív)	van	nincs
határozott névelő	nincs	nincs	van	van	van?

 

Melyik izoglossza használható valamire? Mi alapján választunk izoglosszát?

 

Családfaelmélet (Schleicher: Stammbaumtheorie, 1860-as évek)

-         A rokon nyelvek egy-egy közös ősből ágaztak szét (pl. szétvándorlással).

-         A diverzifikációt magyarázza, a nyelvi konvergenciát nem.

-         Melyik izoglosszát vegyük alapul?

-         Nyelvi alapú családfa vs. genetikai alapú családfa (ld. bolgárok: szláv nyelv, török etnikum) + további kulturális dimenziók + nemzeti önazonosság-tudat.

 

Hullámelmélet (Johannes Schmidt: Wellentheorie, 1872.)

-         Nyelvi kontinuum (vagy akár különböző nyelvek, ld. areális nyelvészet), egy adott területen. Egy ponton („centrum”) megjelenik egy újítás, amely (különböző szociolingvisztikai tényezők hatására) hullámszerűen terjed. Valameddig (pl. földrajzi tényezők, kereskedelem,…). A perifériákra nem feltétlenül jut el az újítás, ezért esetleg az egymástól legtávolabbi dialektusokban találunk meg egy-egy közös (archaikus) jegyet.

-         Magyarázni tudja a komplikált izoglossza-szerkezetet is: különböző távolságokig haladó hullámok („párhuzamos” izoglosszák, ld. „rajnai legyező”), több újítási centrum („merőleges” izoglosszák, ld. az arab nyelv besorolását).

 

Társadalmi tényezők:

1.      Népességmozgások.

2.      Különböző népességek közötti kölcsönhatások (együttélés, kereskedelem,…).

3.      Nyelvcsere (bolgárok; zsidóság: héber – arámi – görög – ófrancia – középfelnémet,…).

4.      Tekintéllyel rendelkező vs. azzal nem rendelkező nyelv / nyelvváltozat (pl. a hatalom nyelve, a kultúra nyelve, szakrális nyelv,…: pl. angol-francia a középkori Angliában)

 

Mi számít egy nyelvnek?

-         Hol a határ nyelv és dialektus között? (Cseh, szlovák; szerb, horvát; kínai „dialektusok”)

-         Szociolektusok, szakmai nyelvek, formális nyelv – informális nyelv – argó,…

-         Egy ember – egy nyelv? idiolektusok

-         Egy ember – több regiszter: formális szituáció, informális szituáció, család, haverok,…

 

Pidzsin nyelvek: pl. kikötőkben, gyarmatokon, a különböző nyelvű emberek kommunikációjára létrejött nyelv: leegyszerűsített alapnyelv + mindenféle további nyelvek elemei + univerzális jelenségek (pl. az ige aspektusokat fejez ki, és nem időt).

 

Kreol nyelvek: a pidzsin nyelv egy népcsoport nyelvévé válik, anyanyelvi beszélőkà teljes jogú nyelv

 

 

4. A nyelvészet forrásai

 

-         L1: anyanyelvi beszélő (native speaker): az anyanyelvi informáns definíció szerint helyesen beszél.

-         L2: idegennyelv-elsajátítás (bizonyos „kritikus életkor” fölött az ember másként tanul nyelvet?).

-         Többnyelvűség: sokkal elterjedtebb világszerte, mint hinnénk / mint az egynyelvűség.

 

-         Univerzális szabályosságok, amelyek – feltételezzük – érvényesek a Homo sapiens sapiens faj által beszélt minden nyelvre, legalábbis az elmúlt 5000 évben. (Pl. az agy biológiája, a hangképző szervek és a fül adottságai vagy a kommunikáció törvényszerűségei által meghatározott univerzálék.)

 

A diakrón nyelvészet eszközei, forrásai:

-         Belső rekonstrukció a mai nyelvállapot alapján (pl. híd-hidak, víz-vizek: két különböző hang olvadt össze [i]-vé) – írásbeliséggel nem rendelkező / szigetnyelvek esetén is.

-         Komparatív rekonstrukció (magy. kéz – finn käsi), ha lehetséges, ha van rokon nyelv.

-         Nyelvemlékek, írott források (csak kevés nyelv rendelkezett a múltban írásbeliséggel).

-         Szóbeli emlékek – mennyire megbízhatóak? (Szakrális jelentőséggel bíró mű kiejtési hagyománya; szóban továbbadott, archaikus szöveg,…)

-         Feltételezzük, hogy itt is érvényesek a máshol megfigyelt szabályosságok a nyelvekre (ld. nyelvi univerzálék), vagy a nyelvek változására (pl.: a kondicionálatlan hanghasadás tilalma) vonatkozóan.

 

Fontos megjegyzés: az írás (pl. a betűk formája, helyesírás) nem része a nyelvészetnek!

 

 

 

5. A héber esetén:

 

A héber nyelv fő korszakai:

1.      Bibliai héber (BH)

2.      Rabbinikus héber (RH; misnai héber, posztbiblikus héber,…)

3.      Középkori héber (MedH)

4.      Modern héber (IH; izraeli héber, ivrit,…)

 

 

-   Jó hír: sok nyelvemlék + gazdag összehasonlító adathalmaz (sok, jól dokumentált más sémi nyelvek – illetve: tényleg?? ld. következő órán).

 

-   Rossz hír: mennyire bízhatunk meg a forrásainkban?

 

o       Biblia: sok-sok évszázad anyaga egymásra épülve + ki mikor milyen korábbi nyelvi réteget dolgozott át? Nyelvileg, milyen korból származó szöveg van a kezünkben?

o       Bibliai héber és rabbinikus héber: szinte csak középkori kéziratokban maradt fenn; milyen minőségű hagyományozás előzte meg?

 

A magán- és mássalhangzók kiejtése, pl. a bibliai héberben:

o       Csak mássalhangzós szövegek, ha egyáltalán le volt írva a legkorábbi korokban.

o       Maszoréták (i.sz. 8-10. sz.) sokkal későbbi: mennyire bízhatunk meg a szóbeli hagyományozásban? Többféle punktuációs rendszer is létezik, nem csupán a tiberiási. Bibliai héber vs. tiberiási héber?

o       Görög és latin átiratok (főleg tulajdonnevek): milyen információt hordoz a számunkra?

o       Máig fennmaradt szóbeli hagyományok: mennyire megbízhatók (v.ö. tánu rabbanan)?

 

További kérdések:

o       Mikor volt L1-ként élő nyelv? Mi történik, ha egy nyelv csak L2-ként él (v.ö. középkori latin): vajon azonos szabályok irányítják-e a fejlődését, mint egy L1-ét?

o       Irodalmi nyelv vs. beszélt nyelv (v.ö. irodalmi arab vs. arab dialektusok): hogyan befolyásolja egymást a kettő? Lehet, hogy bizonyos korokból fennmaradt szövegek nyelve egyáltalán nem tükrözi a korabeli beszélt nyelvet?

 

 

 

HF: Átolvasni és átgondolni a hand-out-ot.