ARACHIM, Magyarország
Széfer Hinukh program
http://odur.let.rug.nl/~birot/arachim/
 
 

Bevezetés
=========

Az alábbi részletet az Arachim 2003. február 28. és március 2-a között tartott hétvégi szemináriumán dolgoztuk fel. Az említett szombat Parasat Skalim volt, az "arba parasijot" közül az első, és ehhez kapcsolódik az alábbi részlet.
 
 

Szöveg
======
 

Adjon [fél sékelt] minden egyes személy Izraelből, 20 éves kortól felfelé, akár szegény, akár gazdag, amely megfelel 10 gera ezüstnek (1), évente, a kohanitáknak. Amint meg van írva (Smot 30,13): "ezt adja mindenki, aki áthalad a megszámláláson".

És az egészet a szentélybeli kincstárhelyiségbe helyezték, és onnan vették ki [a pénzt], hogy abból vegyenek áldozati [állatokat és egyéb kellékeket] a mindennapi áldozathoz (támid), az ünnepi áldozatokhoz (muszáf), és minden olyan áldozathoz, amelyet a közösség [kollektíven] mutat be. Továbbá a sót, amellyel besózzák az áldozatokat, a tűzifát [az oltár tüzéhez], a színkenyeret, valamint a színkenyeret elkészítő munkabérét, az ómer-áldozatot (gabonaáldozat Peszach második napján), a [sávuoti] két kenyeret, a vörös tehenet, a [jom kippurkor a pusztába] elküldött bakot, és az annak a szarvaira helyezett vászoncsíkot.

A micva gyökereiről: a Szent-áldassék-Ő egész Izrael javát akarta, azt, hogy érdemeik (zchut) legyenek és azt, hogy mindenkinek azonos része [azonos érdeme] legyen az áldozatokban Őelőtte, évente, állandóan, a fent említett dolgokban. Azt, hogy mindenki, akár szegény, akár gazdag, egyenlő legyen előtte ebben a micvában, és mindenkiről egyenlő módon, együtt történjék a megemlékezés Őelőtte, a micva által. ...

A micva törvényeiből: például amit említenek a [bölcseink], emlékük legyen áldássá, hogy Adar hó elsején kihirdetik (a bét din küldötteket küldött ki) a sékelek [parancsolatát], miszerint a szegények közt a legszegényebb is köteles (chajav). És ha nincs neki [pénze], kérjen kölcsön másoktól, vagy adja el a ruháját magáról, de adjon [fél sékelt]. Amint meg van írva: "a szegény [se] adjon kevesebbet". És nem lehetséges több részletben adni, hanem mindenki egyszerre [adjon].

És [az, amit adni kell], 80 szem árpa [súlyának felel meg], mert az egész sékel Mózes idejében 160 szem árpa súlyának felelt meg. És mindenki köteles azt megadni, kohének, lévik és izraeliták, betértek (gérim) és felszabadított rabszolgák. De nem [vonatkozik] nőkre, rabszolgákra és kiskorúakra. És ha [az utóbbiak] adnak, elfogadják tőlük. De nem-zsidótól nem [fogadják el],...

Továbbá azt is mondják a [bölcseink], emlékük legyen áldássá, hogy az, aki nem ad ténylegesen egy félsékelest, amely akkoriban egy [létező] pénzérme volt, hanem megfelelő súlyban ad ezüstöt, vagy aprópénzt ad, az tegyen még rá egy keveset, és ezt a [hozzátett] keveset nevezik "kolbon"-nak (kis pénzérme). Ez a [hozzátett] kevés annak a személynek (2) a munkabére (3), aki beváltja az aprópénzt a félsékeles pénzérmékre. Hasonlóképpen, ha két személy együtt hoz egy egész sékeles érmét, szintén kötelesek a kolbon-t hozzátenni. Mert ha fel akarták volna váltani, a pénzváltónak kellett volna adniuk kolbon-t, és ezt adják a [Szentély] kincstárának, mivel a Tóra [pontosan] egy félsékelesre kötelezte őket, és ezért egy félsékelest, vagy annak az értékét kötelesek megadni (4).

És amit [még] mondtak a [bölcseink], emlékük legyen áldássá, hogy mi vonatkozik arra, akinek elveszett a félsékelese az úton; valamint a törvény sok-sok [további] részletét, az erről a témáról szóló traktátus, a Mászechet Skalim [tartalmaza].

És érvényes [a micva] a Szentély idejében, amikor is egész Izrael köteles azt megadni, akár [Izrael] földjén (Erec) tartózkodnak, akár azon kívül (Chuca la-arec). Amikor pedig [nem áll] a Szentély, senki se köteles rá, az Erecben tartózkodók se.

Aki pedig megszegi, és nem adja meg azt, egy tevőleges (asze) parancsolatot szeg meg, és nagy a büntetése, mivel eltávolodott a közösségtől (pérás acma min ha-cibbur, 5), és nem része az engesztelésüknek [a közösség engesztelésének].

És most, hogy a bűneink miatt nincs Szentélyünk, se nem sékeljeink, szokássá vált [egész] Izrael számára, hogy ennek emlékére, évente a zsinagógában elolvassuk ezt a szakaszt a Ki tiszá hetiszakaszából, azon a szombaton, amely megelőzi Adar hónap újholdját (Ros Chódes) (6).
 

Lábjegyzetek:
============

(1) 19,2 gramm.

(2) "Sulchani", amely szó a "sulchan" = 'asztal' szóból származik. Valószínűleg a "bankár" ("bank" = 'pad, asztalka' eredetileg) héberesítése.

(3) Azaz gyakorlatilag az, amit ma "kezelési költségnek" nevezünk.

(4) Vagyis nem az a lényeg, hogy személyenként fél sékel súlynyi ezüstöt szolgáltasson be mindenki a Szentélynek, hanem az, hogy valós értékben ennyi legyen. Egy egészsékeles érme valós érteke viszont nem azonos két félsékelesével. Hasonlóképpen, sok aprópénz, fél sékelnyi névértékben összesen, nem azonos értékű egy félsékelessel. Ugyanis mindkét esetben az átváltás során valamennyit levon a pénzváltó.

Egy hasonlat: Tegyük fel, hogy Ruven 2 dollárt kér Simontól, mert Ruven az USA-ban 2 dollárért tudja megvenni azt, amit Simon kér tőle. Jó-e ilyen esetben az, ha Simon 500 forintot ad helyette, amikor a középárfolyam szerint 1 USD = 250 Ft? Nem, mert amikor Ruven be fogja váltani az 500 Ft-ot dollárra, akkor a pénzváltó levonja a kezelési költséget (ill. nem középárfolyamon fogja azt váltani), és így Ruven nem 2 dollárt, hanem mondjuk csak 1,92-t fog kapni. Vagyis Simonnak többet kell adnia ahhoz, hogy Ruven-nál 2 dollár legyen pontosan, amikor azt átváltotta.

(5) Utalás a Pirké Avot fogalmazására.

(6) Innen származik a Parasat Skalim parancsolata.
 
 
 

---------------------------------------------------
Bíró Tamás, Arachim, Magyarország, Széfer ha-Chinuch program
http://www.let.rug.nl/~birot/arachim/
birot@let.rug.nl
Kérdéssel, javaslattal, címváltozással kapcsolatban
forduljon Bíró Tamáshoz.
A fenti írás szabadon terjeszthető a forrás megjelölésével.
----------------------------------------------------