Abstract:

A spontán beszéd jellegzetességei a performanciahibák, amelyek a közelmúltig háttérbe szorultak az elméleti nyelvészeti kutatásokban. 2006-ban azonban ketten egymástól függetlenül is javasolták azt, hogy ha az Optimalitáselméletet (OT; Prince és Smolensky 1993/2004) szimulált h?kezeléssel implementáljuk, akkor az implementáció hibái megfeleltethet?k a performanciahibáknak. Smolensky et al. (2006) megközelítése az OT-t egy Harmónia Nyelvtannal (HG; Smolensky 1986) közelíti, míg Bíró (2006) egzakt módon implementálja azt. Jelen el?adás célja, hogy bemutassa a HG-alapú és az OT-alapú (szimbólummanipuláló) szimulált h?kezelés eltéréseit: míg az el?bbi csak a "grammatikus" és a "gyorsbeszédi" alakokat különbözteti meg, addig utóbbi "szabálytalan" alakokat is jósol a spontán beszédben (Biró 2007). A jelenséget a holland zöngésségi hasonulás elemzése illusztrálja. Az eltérés oka az OT legfontosabb újítása: a megszorítások szigorú dominanciája.

Hivatkozások

Bíró, T. (2006). Finding the Right Words: Implementing Optimality Theory with Simulated Annealing. Phd-tézis. Groningen, Hollandia.

Biró, T. (2007). 'The Benefits of Errors: Learning an OT Grammar with a Structured Candidate Set'. In: Proceedings of the Workshop on Cognitive Aspects of Computational Language Acquisition. Pp. 81-88. Prága, Csehország.

Prince, A. és Smolensky, P. (1993/2004). Optimality Theory: Constraint Interaction in Generative Grammar. Oxford.

Smolensky, P. (1986). 'Information processing in dynamical systems: Foundations of Harmony Theory'. In: Rumelhart et al., Parallel Distributed Processing. Cambridge, MA–London, volume 1, pp. 194-281.

Smolensky, P. és Legendre, G. eds. (2006). The Harmonic Mind: From Neural Computation to Optimality-Theoretic Grammar. Cambridge, MA–London, UK.