A Héber nyelv története, 1
HB-181
Dobos Károly:
Word doc-fájlként való letöltés.
1. Elnevezés:
afroázsiai (J. Greenberg), korábban: sémi-hámi (Lepsius, vö.: Gen. 10. fejezet) probléma: nincs külön "hámi" ág.
Egyéb javaslatok: eritreai, lamekhita (vö.: Gen. 5.)
2. Mai Kiterjedés:
kb. 250 nyelv (a bizonytalanság oka: újabb nyelvek, nyelv vs. dialektus problematika)
Nyugat - keleti irányban: Mauritániától - Ny.-Iránig (+üzbegisztáni és a ciprusi arab "enklávék")
Észak - déli irányban: D-Törökország, Málta, Marokkó vonaltól - D-Mauritánia, Mali, Nigéria, É-Kamerun, Csád, Szudán, Etiópia, É-Kenya vonalig (+tanzániai kúsita "enklávék").
Etnikailag igen vegyes terület!!! (Vö.: a nyelvváltozások társadalmi tényezõi: nyelvcsere, népességmozgás, kulturális dominancia stb.).
N. B.: Az arab "presztízsnyelv" az egész muszlim világban Indonéziáig, illetve a szub-szaharai Afrikában is.
3. Felosztás: (sok a bizonytalanság az egyes ágakon belül)
A) egyiptomi nyelv:
az óegyiptomitól (kb. i. e. III. évezred) - a koptig (beszélt nyelv a 16-17. századig, ma az egyiptomi monofizita keresztények liturgikus nyelve)
B) sémi nyelvek (lásd külön)
C) berbero-líbiai nyelvek:
Ókor: líbiai, több mint ezer felirat a Sínai-félszigettõl a Kanári-szigetekig (guancsó nyelv a 14-15. századig > spanyol) terjedõ térségben, a legtöbb egy sajátos, 25 karakterbõl álló abc írással, néhány latin betûkkel lejegyezve. (Az egyetlen datált i.e. 139.) Problematikus a rokonság az ókori nyelvemlékek és a késõbbi dialektusok között!!
A középkorban nagy birodalmak: Almorávidák (11-12. sz.), Almohádok (12-13. sz.), ugyanakkor erõs arabizáció a 11. századtól kezdõdõen (Banú Hilál invázió).
Ma: kb. 13 millió beszélõ Marokkó, Szíva-oázis, Niger háromszögben, a beszélõk jelentõs része még ma is nomád vagy félnomád, ill. két- vagy háromnyelvû: berber-arab, berber-francia.
Berber=dialektuskontinuum, fontosabb nyelvjárások: tuareg, tamazigt, tarift, taqbaljit (kabil). Saját írásrendszer: ókori líbiai, illetve késõbb a tifinagh a tuaregeknél (föníciai /pun/ eredet?).
N. B.: Zsidó szempontból érdekes: judeo-berber (ma csekély számú bezélõ Izraelben). Írásbeliség: pl. Peszachi Haggada (tamazigthoz közeli irodalmi nyelvváltozat)
D) kúsita nyelvek:
Az elnevezéshez vö.: Kús földje, Gen. 10. fej - valójában a kúsita nyelveket e területtõl délre beszélik. Kb. 40. nyelv Szudán, Etiópia, Eritrea, Kenya, Tanzánia, Szomália, Dzsibuti területén.
Északi ág: bedzsa (Hetzron R. szerint külön ág az afroázsiai phylumon belül)
Középsõ ág: agau-csoport, az Etióp-magasföld õslakosságának a nyelve, döntõ szerepet játszottak az etiópiai sémi nyelvek kialakulásában (vö.: szubsztrát-, szupersztrát-hatás)
N. B. Ide tartozik a kwara nyelv, a falasák ("etióp zsidók") anyanyelve is > késõbb amhara > majd kivándorlás Izraelbe.
Déli ág: irakv-csoport
Keleti ág: pl. szomáli nyelv.
E) omói nyelvek:
Kb. 40 nyelv (Etiópiában, az Omo-folyó két oldalán)
Korábban nyugat kúsita néven említették õket. "Lehet, hogy némelyik pidzsinizált kúsita nyelv." (R. Hetzron)
Írásbeliséggel nem rendelkeznek. Legfontosabb nyelv: volaitta
F) csádi nyelvek (többen nem sorolják õket az afroázsiai phylumhoz)
Kb. 125 nyelv a Csád-tó környékén, legfontosabb képviselõje: hausza (legalább 30 millió ember anyanyelve + "lingua franca" Ny-Afrikában).
(Érdekesség: történtek további rokonítási kísérletek: pl. Nosztratikus "superfamily" = afroázsiai+ indo-európai+ urali+altaji+ stb. Fõleg a lexikális elemek hasonlóságait veszi figyelembe. Genetikai kapcsolat igen valószínûtlen.)
4. Néhány megjegyzés az afroázsiai komparatív nyelvészetrõl és a vele kapcsolatos problémákról:
A nagyfokú diverzitás miatt csak igen kevés adat reprezentált az összes ágban pl.: t mint a hímnem/nõnem oppozíció jele, -k mint a 2. személy jelölõje, néhány lexikai elem.
Inkább bizonyos elemek néhány ágban (mátrixszerû rendszer)
Pl. - laterálisok jelenléte (proto-sémi, modern délarab ny., déli kúsita ny., bizonyos csádi ny.)
- Glottalizált explozív emfatikusok (délarab ny., etióp és kúsita nyelvek), glottalizált explozívák és implozívák (csádi), faringalizált (velarizált) emfatikusok (arab, berber ny.,)
- Tonalitás (kúsita, omói, csádi ny. )
- Duális (bizonyos "klasszikus sémi" ny., egyiptomi)
- Belsõ képzésû (tört) többesszám (bizonyos sémi ny., csádi, kúsita)
- Singularis/pluralis váltással együtt járó genuspolaritás nyomai (bizonyos sémi ny., kúsita)
- A klasszikus sémi nyelvek, az egyiptomi és a berber ny. tipikus VSO nyelvek, ezzel szemben a kúsita nyelvek majdnem mind SOV, míg a csádi nyelvek általában SVO szórendûek.
Problémák:
A sémi nyelvekben tapasztalható nagyfokú szabályosság miatt kézenfekvõnek látszik, hogy ez szolgáljon kiindulási pontként a rekonstrukciók során. A szabályosság azonban lehet egy késõbbi norma eredménye (vö.: Hetzron R. archaikus heterogenitás elve).
Az egyiptomi, és több "klasszikus sémi" nyelv esetében nem ismerjük a vokalizációt, illetve az írásrendszer hiányosságai miatt sok helyütt csak korlátozott mértékû információt kaphatunk a nyelv szerkezetérõl (pl. eblai, ugariti, "klasszikus" délarab nyelvek).
A csádi, kúsita, omótikus nyelveket csak mai forrásból ismerjük, szemben az egyiptomi vagy a klasszikus sémi nyelvek olykor több ezer évet átfogó dokumentumaival. (Bár nem kell azt gondolni, hogy a kronológiailag régebbi adat automatikusan archaikusabb helyzetet szemléltet. Vö.: centrum-periféria )
Az afroázsiai phylum nyelvei egymásra is hatással voltak (szubsztrát-, szupersztrát-hatás, pl. etiópiai kúsita és sémi nyelvek.)
Irodalom:
Kötelezõ:
Irvine K.: The Middle East and North Africa. in.: Atlas of the World Languages, ed.: Chr. Mosley, R. E. Asher, Routledge, 1984, London - New York. (265-270., ill. 274-278. old. KÍTÛNÕ TÉRKÉPEKKEL)
Hetzron R.: The Afroasitic languages. in.: The World Major Languages, ed.: B. Comrie, Croom Helm, 1987, London-Sydney. (645-653. old.)
Ajánlott:
Fodor I. (szerk.): A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, 1999, Budapest. Következõ szócikkek: akkád, amhara, arab, bedzsa, berber, csádi nyelvek, délarab nyelvek, egyiptomi, etiópiai semi nyelvek, geez, gurage, harari, héber, kúsita nyelvek, máltai, nabati, omói nyelvek, szír, szomáli, ugariti, tigré, tigrinya.
Diakonoff I. M.: Afrasian Languages. Languages of Asia and Africa, 1988, Moszkva.
Bender M. L. (ed.): The Non-Semitic Languages of Ethiopia, Michigan State University, 1976, East Lansing.
Heine B. - Schadeberg Th. C. - Wolff E. (Hrsg.): Die Sprachen Afrikas, 1981, Hamburg.
Basset R. - Galand L. - Pellat. Ch. - Yver. G: Berbers címszó. in.: Encyclopaedia of Islam, new edition, vol. 1., E. J. Brill, 1960, Leiden. 1173-1187. old.
Galand L., in: Fodor I. - Hagège C. (szerk.) Language Reform - History and Future, 4. kötet, 1989, Hamburg
Zafrati H.: Judeo-Berber címszó in: Encyclopaedia of Islam, new edition, vol. 4., E. J. Brill, 1986, Leiden. 305-308. old.
1. Elnevezés: A. Schlözer (1781, vö.: Gen. 10-11. fejezet)
A rokonság ténye korábban is ismert volt pl.: Jehuda ibn Qureys (9/10. század): Risála (Értekezés vagy Levél, a fezi zsidó közösséghez, kiadta: J. J. L. Berges, D. B. Goldberg, Paris, 1857). Bibliai, misnai héber - arámi - arab és néhány berber példa (fõleg a lexika körébõl).
2. Mai kiterjedés:
arab: (diglosszia = irodalmi nyelvváltozat vs. lokális dialektusok, szociolingvisztikai differencia = beduin vs. városi nyelvváltozat egy helyen.) Mauritániától - Dny-Iránig, illetve Máltától Jemenig (+üzbegisztáni, d.-törökországi és a ciprusi arab "enklávék").
máltai: morfológiailag inkább ny-arab dialektus, a fonológia és a lexika szintjén inkább önálló nyelv (vö.: nyelv vs. dialektus problématika)
Érdekeség: a máltait latin betûkkel írják!
modern héber (=ivrit): Izrael. (A morfológia szintjén inkább sémi nyelv, a szintaxis, a fonológia és a lexika szintjén kevésbé egyértelmûen.)
modern arámi nyelvek: - nyugati arámi: Szíria,
- keleti arámi: D-Törökörszág, É-Irak, É-Irán, ill. a Kaukázus vidéke.
- mandeus: D-Irak
modern délarab nyelvek: Jemen és Omán területén
etiópiai sémi nyelvek: Etiópia és Eritrea
3. Felosztás:
A korábbi felosztások (pl. Bergsträsser, Moscati stb.) földrajzi-kulturális és nem nyelvészeti alapon jöttek létre. (Ennek ellenére meglepõen jól tükrözik a nyelvi realitásokat is!!)
Egy szigorúan vett linguisztikai alapú felosztás igénye csak az 1970-es évekbe fogalmazódik meg. (R. Hetzron)
Kérdéses milyen mértékig alkalmazható a genetikus leszármazás modellje (családfa) a sémi nyelvek felosztásakor. (Vö.: például Garbini /1972/ többszöri amorita - migrációs teóriája, ami önmagában sok problémát hordoz, ugyanakkor elvi tanulságokkal is szolgál.)
Tanulság: A sémi nyelvek estében a genetikus (leszármazási) modellek és a kölcsönös egymásra hatások areális modelljei komplementer vizsgálatot igényelnek.
Nyelvi alcsoportok klasszifikációjának problémája: a hasonló jegyek közül hogyan különítem el a közös õsre visszavezethetõt a véletlenen, nyelvi univerzálén vagy kölcsönhatáson (areális jegy, tudatos átvétel) alapulóktól?
Hetzron R. (1976): A közös morfofonetikai újítások (innovation) legyenek a legfontosabb ismérv.
Alapelv: Több jellegzetes (szignifikáns) morfológiai változás egyidejû megléte egy csoporton belül valószínûtlen, hogy a véletlen mûve legyen. A fonológiai változások lehetnek "természetesek", így önmagukban nem alkalmasak alcsoportok kialakítására, de már felállított alcsoportok esetén további bizonyítékul szolgálhatnak. Hasonló a helyzet a közös veszteségekkel (loss) is.
Probléma: a morfológiai tények sokszor a magánhangzók változásaiban mutatkoznak meg, ez pedig a sémi nyelvek esetében rosszul reprezentált csoport.
Példa a nyelvészeti alapú felosztásra:
KELETI: akkád
eblai
CENTRÁLIS: arab
Észak-Nyugati: ugariti
kanaani: héber, fõníciai, moábi stb.
arámi dialektusok (lásd külön órán)
Deir Alla
Déli: Dél-Keleti: modern délarab nyelvek
Dél-Nyugati: klasszikus délarab nyelvek
Etióp csoport: északi: geez, tigré tigrinya
déli: haránt: amhara, argobba, harari stb.
külsõ: n-csoport
tt-csoport
Problémák:
- az arab helyzete - egyaránt hordoz ény.-sémi, illetve d.-sémi jegyeket (izoglosszák) is. Melyiket tekintsem közös innovációnak és melyiket egyébnek?
- különbözõ korokból származó nyelvemlékeket hasonlítok össze (pl. eblai, illetve mai etióp nyelvek)
- az egyes nyelvcsoportok igen eltérõ mértékben reprezentáltak (pl. Deir Alla, vagy egyes arámi dialektusok szemben az arab vagy akkád korpusszal)
- sok esetben az írás tökéletlensége miatt csak részleges információkkal rendelkezünk (pl. klasszikus délarab nyelvek)
Irodalom:
Kötelezõ:
Hetzron R. : The Semitic languages. in.: The World Major Languages, ed.: B. Comrie, CroomHelm, 1987, London-Sydney. (654-663. old.)
Faber A.: Genetic Subgrouping of the Semitic Languages. in.: The Semitic Languages, ed. by R. Hetzron, Routledge, 1997. 1-15. old.
Hetzron R.: Two Principles of Genetic Reconstruction. Lingua 38 (1976), 89-106. old.
Ajánlott:
Hetzron R.: The Semitic Languages, Routledge, 1997.
Ullendorf E.: What is a Semitic Languages? in.: Goshen-Gottstein (szerk.): Comparative Semitic Linguistics. A Student's Reader., 1974, Jerusalem.
Moscati S. (szerk.): An Introduction to Comparative Grammar of the Semitic Languages, Harrasowitz, 1964, Wiesbaden.
Bergsträsser G: Introduction to the Semitic Languages, translated by P. T. Daniels, 1995, Winona Lake. (eredetileg németül: Einführung in die semitische Sprachen, 1928, München. több utánnyomás)
The Anchor Bible Dictionary, 1992, New York. Languages címszó a IV. kötet, 155-229. old.)
Versteegh K.: The Arabic Language, Edinburgh University Press, 1997, Edinburgh.
Lipinski E.: Semitic Languages Outline of a Comparative Grammar, 2001, Leuven-Paris.
Hetzron R.: Ethiopian Semitic. Studies in Classification. 1972, Manchester.
ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék
HB-181, HBN-181 Héber nyelvtörténet 1.