HB-181 A héber nyelv története
13. óra:
Modern izraeli héber
A hand-out letölthető Word és RTF formátumban.
Sok kérdés kapcsán részletesebb elemzésre a második félévben kerül sor.
Ivrit, mint nyugati (= nem keleti) / európai / indoeurópai nyelv, sémi körítéssel?
Stefan Wild: Ist Ivrit eine Semitische Sprache?, in: Zeitschrift der
Deutschen Morgenländischen Gesellschaft, Suppl. III, 1, XIX. Deutscher
Orientalistentag (Freiburg, 1975), Vorträge, W. Voigt (hrsg.), F. Steiner
Verlag, Wiesbaden, 1977, [09.Fre.1.] pp. 757-761.
Eliezer Ben Yehuda (1852-1922), Vaad ha-Laąon ha-Ivrit: „Hogyan nevezzük mostantól fogva héberül azt, amit az indoeurópai anyanyelvünkön X-nek nevezünk?” à azonos szemantikai mezők alakulnak ki (néha nehéz meghatározni, hogy pontosan melyik nyelv behatása):
ąerut = ang. service
taxana = ang. station
ba vs. yaca = ang. come vs. go
tenua = mozgás, mozgalom, közlekedés, v.ö. jiddis bevegung, orosz dviľyeniye
kotev vs. katavti vs. ektov: indoeurópai modell nélkül elképzelhetetlen lenne
tat-yami = sub+marin, sous-marin
chevra = ang. society (társaság, társadalom), ang. company ([baráti] társaság, cég)
atar (< arámi ’hely’) = ang. ’site’ (pl. web-site, építési terület,…)
1. Szókincs
1.1 Idegen szavak átvétele:
Latin („angol”) ábécé betűinek a
neve.
problemati: átvett szavak + -i képző biztosítja, hogy melléknév maradjon
fiktivi : u.a.; ráadásul, a szó elején megmarad az [f] hang, nem kap dages lene-t
falafel (arabból), ąnicel (’rántott hús’): kultúrszavak, a fogalommal együtt érkeznek
Arab és zsidó nyelvek: kevésbé érzik tekintélyesnek, ezért ezekből a nyelvekből inkább az alsóbb regiszterekbe vesznek át szavakat. Pl. a szlengbe és a családon belüli nyelv regiszterébe.
Utóbbira példa a jiddis –le kicsinyítőképző átvétele:
Szarale ’Sárika’, Chanale ’Annácska’
NB: a héber szóhoz jön a jiddis eredetű képző, mert jiddisül Szorele és Chanele lenne!
bibliai héb. av ~ arámi aba > héber aba ’apu’ > abale ’apuci’
1.2 Belső szóképzés
kartisz ’jegy’ > kartiszija ’tizenegyes gyűjtőjegy (buszra)’
A sémi morfológia lényegét érintő fogalom, a sémi morfológiától idegen módon kifejezve:
tlat-icurizacija (’háromgyökbetűsítés’: egyes elméletek szerint a proto-sémiben eredetileg két betűs gyökök voltak, majd három betűsekké váltak)
tlat = ’tri-’ indoeurópai prefixum átvétele, egy arámi morféma felhasználásával
-izacija = indoeurópai szuffixum, mind jelentésében, mind hangalakjában
1.3 Tükörfordítás
beynleumi ’nemzetközi’
< beyn + leumi = inter + national
1.4 Idegen eredet és a belső szóképzés kölcsönhatása:
mivreąet ’kefe’: brush (ang. ’kefe’) + miCCeCet miskál + begad-kefat szabály
aviron ’repülő’ (régies) v.ö. francia ’aviron’?
tiras ’kukorica’ v.ö. törökbúza
1.5 Rövidítések kreatív használata, továbbképzése
Tora, Neviim, Ktuvim = Tanach > tanachi ’bibliai’
1.6 Denominális igeképzés érdekességei
Mindig pielben (pualban), hitpaelben
telefon > letalfen ’telefonál’
katalog > lekatleg ’katalogizál’
transzfer > letranszfer ’transzferál’
faksz > lefakszesz ’faxol’ (megtartja a mássalhangzó-csoportokat: nem *lefakesz)
2. Nyelvtan
Változások a nyelvtani rendszerben, például:
2.1. Fonológia
A kiejtés az askenázi és a szefárd kiejtés közötti kompromisszum (nem azonos a szfárádi kiejtéssel):
- Nincs különbség patach és kamec közt
- Nincs különbség dages és dages nélküli tav közt
- Nincs különbség chet és chaf közt
- Nincs különbség az alef és az ajin közt (ill.: csak a gondozott kiejtésben ejtenek mindkét esetben egy alef-et = gégezár-hangot, de az átlagos beszédben ált. egyáltalán nem ejtik)
Új hangok?
- [ö] > [e], [ü] > [i] idegen szavak átvételekor
- [ľ], [dľ] idegen szavakban
- [č] héber szavakban: katančik (’aprócska’), čikčak (’hip-hop’, ’gyorsan’)
- [n] vagy [ny]: kibucnik, ąasnik, chabadnik
2.2. Igeragozás: egyszerűsítés, a paradigma többi tagjának hatására
- Perf. pl. 2.: ketavtem > katavtem (analógiás változás: a paradigma hatása)
- Imperf. pl. 2-3. fem. kiesése (a paradigmától eltérő, „logikátlan” alak)
- A cohortativus a BH óta nincs, és a jussivus is beleolvadt az imperfectumba. Az imperfectum jövő időt fejez ki, és gyakran használják az imperativus helyett is.
- poal > pual
- Rendhagyó igék egyszerűsödése: havinoti > hevanti (’megértettem’)
2.3. Szintaxis:
-
eyneni roce… ’nem akarok…’ nagyon hivatalos, helyette ani lo roce
- ha-yeled ha-roce glida: ha- átértelmeződött a ąe- szinonimájává bizonyos esetekben
- Beszélt nyelv: yeą li et ha-szefer ha-ze ’megvan nekem ez a könyv’: acc. esetet kap
- Birtokos szerkezet:
beit cholim ’kórház’: constr. szerkezet állandósult kifejezésekre
bayit ąel cholim ’betegeknek a háza’: RH ąel az alkalmi birtokos szerkezetben
beyto ąel ha-chole : duplán kifejezett birtokos szerkezet hivatalos stílusban
3. Szociolingvisztika
Nyelvtervezés
Normatív, sztenderd és szub-sztenderd nyelvhasználat.
A katonai nyelv és a hadsereg, mint „olvasztótégely”.
4. Írás: Átírási szabályok, matres lectionis
Idegen szavak:
T > tet, TH > tav (“teoriya”), K > kof, KH > kaf, V, W > vav-vav, X > kof-szamech
č, ľ, ğ hangok jelölése: cade / zajin / gimel + rövidítés-„aposztróf” / vonás.
(Ezek mára vajon részei lettek-e a héber hangrendszernek? [pl. čikčak] ? )
Punktuáció használata:
- Gyermekkönyvek,
- Versek-költemények,
- Vallási művek: Biblia-kiadások, imakönyvek (sziddur, machzor),…
- Ritkán (akkor is csak egy jel egy szóban) a többértelműség feloldására
Matres lectionis-használat pontozatlan szövegben:
[u]: mindig vav
[o]: mindig vav,
kivéve: alef (lo, ros,…), he (©lomo, po, ko), kamec-katan (omnam, xoxma,…)
[i]: nyílt szótagban yod, zárt szótagban semmi (kiv. ragozott alakok: dibru, libi,…)
[e]: nem jelölik,
kivéve néhány szót, ill. ha [i] > [e] pótlónyúlás (gereą, leheraąem, teavon,…)
[y]: szó közepén és végén két yod, szó elején egy yod. Kiv.: bajit, zajit, tajisz,…-típusú szavak; mater lectionis mellett (cijur, mecujan, goj,…)
[v]: szó közepén két vávval (kivéve, ha az [o] és [u] hangokat jelölő vavokat pontozod)
(Ld. Riki Bliboym: Tachbir +, Akademon, 5755 [51.1.4.Bli.1.], pp. 161-163.)