2016Kulturálisan posztulált állapotok: Rituális tisztátalanság a zsidó vallásban és a kognitív vallástudományban [Culturally postulated states: Ritual impurity in Judaism and in the cognitive science of religion].
Workshop talk given at: Purum et immundum: vallási tisztaság és tisztátalanság [ritual purity and impurity], October 14, 2016, Eötvös Loránd University (ELTE), Budapest. Slides.

 

 

Abstract:

A tisztaság, valamint annak ellentéte, a piszkosság hétköznapi tapasztalatra épülő, alapvető fogalompár. Már egy másfél éves gyermek is tisztában van azzal, ha piszkos lett a keze, és a fogalompár szinte bizonyosan ismert a világ minden kultúrájában, még ha a piszok fogalma nem is feltétlenül kultúrafüggetlen. Az emberi agy/elme a fizikai világ bizonyos jelenségeit tehát ezzel a fogalompárral írja le.

A kognitív vallástudomány abból a munkahipotézisből indul ki, hogy a Homo sapiensnek a hétköznapi tapasztalatok feldolgozására és a mindennapi problémák megoldására kifejlesztett kognitív mechanizmusai hozzák létre a vallási fogalmakat és jelenségeket is. Ezek a mechanizmusok, struktúrájuknál fogva, nem csupán a fizikai világ leképezésére képesek, hanem fiktív, hipotetikus, időben vagy térben távoli, valamint kulturálisan posztulált világok mentális feldolgozására is. Ennek következtében jönnek létre a kultúránként változó módon posztulált világképek. Ezeknek a világképeknek nem csupán kulturálisan posztulált kontraintuitív ágensek (istenségek, angyalok, démonok, stb.), valamint kulturálisan posztulált cselekvések és események (például reinkarnáció, mitológiai történések, stb.), hanem – amint amellett érvelni fogok – kulturálisan posztulált állapotok is részei lehetnek. Kulturálisan posztulált állapot például számos jogi konstrukció (tulajdonlás, házasság, stb.) mellett a rituális tisztaság és tisztátalanság állapota is, a fizikai tisztaság és piszkosság kognitív sémáinak az újrafelhasználásával.

Mindennapi fogalmaink akkor válnak vallási fogalmakká, ha a naiv elméletek (naiv-, avagy folk-fizika, valamint -biológia és -pszichológia) ún. intuitív törvényeiből néhányat megsértenek: a kognitív vallástudomány ebben az esetben nevezi ezeket a fogalmakat kontraintuitívnek. A zsidó vallásból vett példákon mutatom be, hogyan jutunk el a hétköznapi, fizikai értelemben vett piszkosságtól a naiv fizikát megsértő, ezért kontraintuitív tisztátalanság fogalmához. A fizikai szinttől való elszakadást természetesen Pascal Boyer ismert \"contagion-avoidance system\"-e fényében fogjuk értelmezni.