HB-181 A héber nyelv története
3. óra:
Az írás története. Fogság előtti epigrafikus források
Word-dokumentum formátumban. Komoróczy Géza tanár úr régebbi hand-out-ja a Tell Amárna-i glosszákról. Érdekes linkek.
0. Az írás (írásrendszer, helyesírás,…) nem része a nyelvészetnek
a. Az emberiség nagy része nem rendelkezett / nem rendelkezik írásbeliséggel, de tökéletesen rendelkezik egy (vagy akár több) nyelvvel is. Például: gyermekek, analfabéták, továbbá a nyelvek nagy többsége, amely (főleg a múltban) nem rendelkezett írásbeliséggel. A sémi (és az indoeurópai) nyelvek meglehetősen kivételes helyzetűek.
b. A betűk képe és a helyesírás nem más, mint társadalmi konvenció. Más tényezők határozzák meg, és gyorsabban változnak, mint a nyelv maga. Tökéletesen beszélheti az is a nyelvet, akinek rossz a helyesírása vagy analfabéta.
c. Sok példa van arra, hogy rokon nyelvek különböző írásrendszereket (szerb – horvát; arab – héber; lengyel – orosz), ill. nagyon különböző nyelvek azonos írásrendszert használnak (arab – perzsa; héber – jiddis; angol – magyar). Továbbá: sok nyelv írásrendszert cserélt a története során (török: arabàlatin, mongol, román: cirillàlatin,…).
Ezért az írás története sokkal inkább kultúrtörténeti, mintsem nyelvtörténeti kérdés. Ugyanakkor, mivel a héber nyelvtörténet rendkívül gazdag írott forrásokban, a nyelvtörténet vizsgálatára is hatással lehet. Továbbá, mivel a héber nyelv sok korszakban elsősorban írott nyelv volt, az írásbeliség alapvetően befolyásolta a nyelv fejlődését.
Az írott források egyrészt nagyon nagy segítséget jelentenek a nyelvtörténész számára. Másrészt tisztában kell lenni az írott források buktatóival is:
- Azonos betű, különböző hangok (sin / szin; ajin / rajin?: mikor volt különbség, és milyen?).
- Azonos hang, de különböző betűk (a kaf-kof különbség mikor szűnt meg?).
- Az írásbeliség hatása a társadalmi konvenciókra: másként írunk, mint ahogy beszélünk. Különösen, ha funkcionális diglosszia létezik az adott társadalomban (a beszélt és az írott nyelv alapvetően különbözik, pl. arab, perzsa). Mit tükröz ekkor az írott forrás? Esetleg a klasszikus bibliai héber nyelv is egy mesterséges irodalmi nyelv volt? (V.ö. a preklasszikus BH és a kései BH közötti hasonlóságokat.)
1. Az írás korai
története
Hieroglif írás (egyiptomi, luvi,…), ékírás (sumer à akkád, elámi, hettita, kánaáni glosszák, stb.):
kb. szótagírás + fonetikus komplementumok, determinativumok, logogrammák, stb.
Betűírás, ugariti írás, (óperzsa írás), a sémi betűírások családfája
„Mássalhangzóírás”: pl. ugariti, héber, arab,… à „fonéma-írás”: görög, jiddis,…
Paleo-héber (à szamaritánus írás):
o fogság előtt
o Római kor (Qumran, felkelések érméi): archaizáló cél + nemzeti identitás kifejezése
Kvadrát írás / „zsidó írás”: a fogság után, arámi átvétel
Talmud Bavli, Megilla: vita arról, hogy milyen írás volt a kőtáblákon
Kötelező olvasmány: Dévényi Kinga – Iványi Tamás: „Kiszáradt a toll…”, Az arab írás története, Kőrösi Csoma Társaság, Budapest, 1987., 3-17. oldalig [23.3.Dev.1.]
A „sémi írás útja a Csendes-óceánig”: ld. Telegdi-cikk.
2. A héber írás későbbi
története
Különböző középkori
írástípusok: ajánlott: Encyclopeadia Judaica: Alphabet, Hebrew
- szfaradi kurzív à „Rasi-betűtípus” (nincs köze Rasihoz! A XVI. századi nyomdászok alakították ki, hogy elválasszák a kommentárokat a főszövegtől, vizuálisan, ill. a szakrális súlyukat illetően). Ladino szövegeket máig Rasi-betűkkel szokás nyomtatni.
- askenázi kurzív à mai izraeli kurzív
Héber Braille-írás, héber gyorsírás, stb., ajánlott: Encyclopaedia Judaica: Alphabet, Hebrew
3. Kánaáni nyelvek emlékei
3.0 Ugarit (feltárás: 1920-as, 30-as évek)
Város Észak-Szíriában (Raą ©amra), a tengerparton, fontos kereskedelmi központ az i.e. II. évezredben (i.e. 13. sz.-ig). A talált szövegek egy része ugariti nyelven íródott, amely az észak-nyugati sémi nyelvek közé tartozik, de nem őse se nem az aráminak, se nem a hébernek.
- Az írás az ékírásból kifejlődött mássalhangzóírás, 30 betűvel.
- Az ábécé (= a betűk rituális sorrendje) első előfordulása (v.ö. alfabetikus zsoltárok, pijjutok)
- Palesztinában is használták ezt az ékírásos betűírást (Bet-Semes, Taanach, Nachal Tabor)
- Az ugariti irodalom párhuzamai a Bibliával. Nyugati sémi mitológia.
3.1 Tell
Amárna: a kanaáni glosszák a héber nyelvtörténetben (felfedezés: 1887.)
Ld. még Komoróczy Géza hand-out-ját a tanszéki honlapon.
Tell el-Amárna (Jah-et-Aton): IV. Amen-hotep / Amenophisz (Eh-n-Aton / Akhenaten) fővárosa, i.e. XIV. század első fele. A könyvtárból előkerült a kor diplomácia levelezésének jelentős része (emiatt különösen jól ismerjük ezen évtizedek politikai-diplomáciai történelmét, pl. Szíria-Palesztina helyét a három nagy pólus, Egyiptom, Mezopotámia és a Hettita Birodalom közt), amelyek főleg ékírással, akkád nyelven (a kor lingua franca-ja) keletkeztek. Többek között Szíria-Palesztina (= Fönícia, Kánaán) (város-)államai uralkodóinak a levelei is előkerültek. Utóbbiak sok glosszát, azaz egy-egy beszúrt (magyarázó) szót, mondatot, tartalmaznak i.e 14. századi kánaáni nyelven. (V.ö.: a Tihanyi apátság alapítólevelének a jelentősége: magyar glossza, latin szövegben)
Ezek a töredékek nagyon fontos forrásai az i.e. II. évezredi kánaáni nyelvnek, valószínűleg amelyből a következő évszázadokban (i.e. I. évezred eleje) kifejlődtek a föníciai, moábi, héber, stb. nyelvek. A kánaáni glosszák bemutatják, hogy miként jelentek meg a héber (és a többi kánaáni nyelv) jellegzetességei a proto-sémihez képest, például:
§ Proto-sémi [ā] > kánaáni [ō], az ún. kánaáni hangváltozás
Ugyanakkor, sok jelenség még megmaradt a proto-sémiből, amely
csak később fog eltűnni:
§ Főneveknél esetrendszer: Nominativus: -u, Accusativus: -a, Genitivus: -i
§ Igék végén a módot jelző magánhangzók: qatala (perfectum) – jaqtul (iussivus) – jaqtulu (indicativus) – jaqtula (subiunctivus > héb. cohortativus)
Igaz, sok kérdés nyitott, mert viszonylag rövid szövegekről
van szó, és mert az ékírás gyakran nem tesz különbséget bizonyos közeli hangok
között.
Jes. 19,18: @[nk tpc
3.2 Proto-szinai-i feliratok (felfedezés: 1905.)
27 karakterből álló betűírás, a sémi betűírás egyik legkorábbi korpusza, kb. a i.e. 15. századból. Az egyiptomi fennhatóság alatt lévő türkiz-bányák kánaáni rabszolgái írták volna? Régebbi elmélet: ezek a rabszolgák fejlesztették ki ezt az írást a hieroglifákból. De:
Korai kánaáni epigrafikus korpusz:
korpusz = szövegcsoport
Hasonló betűírás (nagyon képszerű, a hieroglifák hatása alatt fejlődött ki), Kánaán területén.
Ezek
egy része (Sechem, Gezer, Lachis)
korábbi, mint a proto-szinai-i feliratok.
Az i.e. 13. századtól kettéválik a proto-kánaáni írás fejlődése:
- föníciai à 3 ág: arameus (àfogság utáni kvadrát héber, szír, nabateus, arab, stb.), görög (à latin, kopt, cirill,…), paleo-héber (fogság előtt, ill. későbbi korokban; szamaritánus írás)
- proto-délarab írás (az ún. „epigrafikus délarab nyelveken”, i.e. 1. évezred à etióp írás)
NB: a délarab nyelveknek nincs közük az arabhoz. Az Arab-félsziget déli részén fennmaradt ókori feliratok nyelve, és ma ugyanott beszélt nyelvek tartoznak ide. Az etióp nyelvekkel együtt alkotják a sémi nyelvek külön csoportját!
3.3
Méąa-sztélé
Mésa, moabita király győzelmi sztéléje, egy vitatott kimenetelű csatáról, az i.e. IX. századból. Az egyik legfontosabb és legkorábbi szöveg az i.e. I. évezredi kánaáni nyelveken. Egyik jelentősége az, hogy említi Dávid házát (manapság vitatják). Nyelvezete nagyon közel van a bibliai héberhez (EJ, Alphabet, p. 681: az első felirat, amely tisztán héber jegyeket mutat): ennyire hasonlított a moabita nyelv a héberhez, vagy ez a nyelv volt a térség irodalmi / írott sztenderdje?
4. A Biblián kívüli héber források az I. Szentély korából
Gezer-i (paraszt)-naptár: késő 10. század (Salamon kora), a korabeli föníciai írással rokon. A korabeli hónapneveket tartalmazza, vagy a mezőgazdasági időszakokat tanítja az iskolásoknak? Nyelvezete még nagyon közel van az i.e. II. évezredi kánaánihoz.
Siloach-felirat: i.e. 701. előtt, Hizkijahu király által ásott alagút (csatorna, amely a Gihon-forrás vizét vezette a városba, esetleges ostromra készülve) építői örülnek annak, hogy találkoznak (két irányból fúrtak, és nem mentek el egymás mellett, mint a Marx téren).
La-melech korsók, pecsétek,…: 8-6. századból
Osztrakonok: cserépre írt szövegek, tipikusan levelek: Szamáriai osztrakonok (i.e. 8. század), Tell-Kaszila (i.e. 8. sz. közepe), Mecad Haąavjahu (Yavne Yam, 7. század ?, pl. paraszt panaszkodik, amiért nem kapta meg a munkabérét, v.ö. Ex. 22:25-27, Deut. 24:10-13), aradi levelek (kb. i.e. 600), , lákhisi levelek (i.e. 597-586.),…
Ekron-i királyi felirat
Először teljesen defectiv írás, később kevés mater lectionis, paleo-héber karakterekkel. A Sg. 3. masc. birtokos szuffixum [o]-t hé-vel írták, nem vav-val (ld. alább).
E korpusz jelentősége: történetileg és nyelvileg is alátámasztja / megmagyarázza / kiegészíti a Biblia alapján, a korszakkal kapcsolatos ismereteinket (pl. új szavak, szavak jelentése).
5. A defectiv (chaszer)
és a plene (male) írás alakulása
A héber helyesírás történetének a legfontosabb kérdése a matres lectionis-ok megjelenése és használata. Hiszen még az i.sz. 2. évezredben, vagyis a punktuációs rendszer(ek) kidolgozását követően is, az írott szövegek túlnyomó többsége punktuáció nélkül íródott. A fogság előtti korai epigrafikus emlékek maximálisan defectiv-ek. A matres lectionis korai használata során még nem vált külön az, hogy mely betűt mely magánhangzóra alkalmaznak (pl. szóvégi he használata [o] jelölésére: ’©lomo’, ’po’, ’ko’, de ld. pl. Exod. 22,26, és Sg. 3. masc. birtokos szuffixumok a fogság előtti feliratokon). Ezt követően a matres lectionis-használat egyre gyakoribbá válik, és a két maximumát a holt-tengeri tekercsek, ill. a modern héber (a Vaad ha-laąon korai szabályzata ellenére) esetén éri el. (Részletesebben ld. az egyes nyelvtörténeti koroknál, ahol figyeljünk külön erre a szempontra.)
Javasolt irodalom: Werner Weinberg: The History of Hebrew Plene Spelling, HUCP, Cincinnati, 1985.
Érdekesség:
Hamisítvány feliratok
A közelmúltból: Jehoas-felírat, „Jakab, József fia, Jézus fivére”-felírat (ld. az ajánlott linkeket a honlapon).
Javasolt irodalom:
Joseph Naveh: Early History of the Alphabet, Magnes, Jerusalem, 1987. [44.1.Nav.1.] (Kiváló összefoglalás a téma elismert szaktekintélyétől, sok illusztrációval, a tanuláshoz ajánlott.)
Telegdi Zsigmond: A Sémi írás útja a Földközi-tengertől a Csendes-óceánig, in: IMIT Évkönyv, 1937., pp. 200-227. [folyóiratolvasó] (az első rész összefoglalja a tananyag egy részét, a második résztől – Irán, Belső-Ázsia,…– érdekesség.)
íme egy linkgyűjtemény, amely nem tananyag, viszont érdekesség. És talán még hasznos is...