Az eddig megjelent fejezetek

Az eddigi fejezetekben megmagyarázott fogalmak

Szefer ha-Chinuch

Köszöntő

A múltbeli részleteket, további információkat, valamint egy folyamatosan bővülő szómagyarázatot a program honlapján találhatnak, egyelőre az alábbi címen:

http://odur.let.rug.nl/~birot/arachim/

birot@let.rug.nl

A második célunk az, hogy a szöveg ürügyén a zsidó vallás bizonyos alapfogalmaira, a rabbinikus gondolkodásmód bizonyos jellegzetességeire hívjuk fel a figyelmet. Ezért az egyes szakaszok négy részre tagolódnak: a főszöveget a legtöbbször egy bevezető előzi meg, és lábjegyzetek követik (amelyekre a főszövegben szereplő számok utalnak), melyet a legfontosabb, megjegyzésre ajánlott fogalmak jegyzéke követ. (E fogalmak listája megtalálható a honlapon, így idővel visszakereshetőek lesznek a régebbi részekben megmagyarázott fogalmak.)

Végezetül, de nem utolsó sorban, a szöveg primer tartalma is érdekes lesz remélhetően az érdeklődők számára. Törekedni fogunk arra, hogy a kiválasztott szövegek önmagukban is izgalmasak és változatosak legyenek, az előző két szemponton túl is. Ugyanakkor fontos felhívni arra a figyelmet, hogy nem elsődleges célunk az, hogy a mindennapi zsidó élet szempontjából releváns információkkal szolgáljunk. Éppen ellenkezőleg, tartsuk szem előtt, hogy a hozott források nem minden esetben tükrözik a ma elfogadott álláspontot. Azt, hogy ma miről mit mond a halákha , csak és kizárólag egy megbízható rabbitól tudhatjuk meg. (Amelyben, igény esetén, szintén segít az Arachim.)

Indulásként a Széfer ha-Chinuch [Az oktatás könyve] cimű műből fogunk hozni részleteket. A könyv a XIII. században keletkezett, valószínűleg Barcelonában. Egyes kéziratok a barcelonai rabbi Aharon ha-Levi-nek tulajdonítják a művet. A könyv a hetiszakaszok szerint dolgozza fel a 613 parancsolatot , azzal a céllal, hogy a fiatalok megismerkedjenek az egyes parancsolatokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. A következő hetekben az éppen aktuális hetiszakaszból fogunk egy-egy részletet feldolgozni, egy hagyományos, egynyelvű (héber), valamint a Feldheim kiadó angol-héber kiadása (szerk.: Charles Wengrov) alapján.

Megteszünk mindent annak érdekében, hogy ez az új műfaj sikerrel járjon, de kezdeti nehézségek biztosan fognak adódni, amelyekért előre is elnézést kérünk. Mindjárt az elején az ékezetes betűkkel kapcsolatban esetleg felmerülő problémákért. (A héber szavak átírása a fordító izlését tükrözi.) Kérjük, hogy bármilyen gondot észlelnek, azonnal jelezzék azt Bíró Tamás nak a fenti e-mail címen.

Végezetül reméljük, hogy a kezdeményezésünk tetszést arat. Kérjük, kritikáikat, véleményüket, javaslataikat osszák meg velünk a fenti email-címen.

Lehitraot,

Biró Tamásnak

birot@let.rug.nl

-----------------------------------------------------------------------
Biro Tamas, Arachim, Magyarorszag, Szefer haChinuch program
http://odur.let.rug.nl/~birot/arachim/
       birot@let.rug.nl
Kerdessel, javaslattal es cimvaltozassal kapcsolatban forduljon Biro Tamashoz. 
A fenti írás szabadon terjeszthető a forrás megjelölésével.
-------------------------------------------------------------------------

A lap elejére

Az eddig megjelent fejezetek:

    Bevezetés

33. Jitro: Az atya és az anya tisztelete + e rész fogalmai

78. Mispatim: A többségi vélemény követése + e rész fogalmai

Truma, 78. A többségi vélemény követése / folytatás + e rész fogalmai

102. Tecave: A bűn- és vétekáldozat elfogyasztásának a micvája + e rész fogalmai

105. Ki Tisza és Sabbat Parasat Skalim: A félsékelek éves beszolgáltatása

108. Ki Tisza: Tilos idegent felkenni a felkenéshez használt olajjal + e rész fogalmai

114. Vajakhel: A bíróság általi halálos ítélet szombaton történő kimondásának a tilalma + e rész fogalmai

Parasat Pekudé: A zsidó irodalom (Biblia, Talmud, középkor) áttekintése dióhéjban + e rész fogalmai

121. Vajikra: Az egyén által bemutatandó vétekáldozat (chatat) + e rész fogalmai

148. Cav: Állat és szárnyas vérét tilos fogyasztani + e rész fogalmai

149. Smini: Tilos a papoknak megnövesztett hajjal belépni a Szentélybe + e rész fogalmai

167. Tazria: Tisztátalan személy nem ehet a szentből + e rész fogalmai

232. Kedosim: Tilos "botláskövet" rakni a benned bízó személy elé + e rész fogalmai

306. Emor: Az ómerszámlálás micvája + e rész fogalmai

346. Behar: Tilos héber rabszolgát kemény munkára fogni + e rész fogalmai

350. Bechukotáj: Ember fogadalomként felajánlott értékének a meghatározása + e rész fogalmai

384. Behaalotcha: A trombiták megfújásának a parancsolata + e rész fogalmai

385. Slach Lecha: A Chala micvája + e rész fogalmai

391. Korach: A A Szentély őrzése félbehagyásának a tilalma + e rész fogalmai

397. Chukat: A vöröstehén micvája + e rész fogalmai

601. Ki Técé: A Nem szabad megkegyelmezni a rodef-nak (üldőzőnek) + e rész fogalmai

1. Bresit: A "Szaporodj és sokasodj" parancsolata

Noach: A zsidó nyelvek

2. Lech Lecha: A körülmetélkedés micvája + e rész fogalmai

Toldot: Testvérek küzdelme; a Hold megszentelése.

Vajece: Kút-jelenetek. A három hétköznapi ima és a három ősatya.

A lap elejére

Az eddigi fejezetekben megmagyarázott fogalmak:

    24. Besalach: A szombati határ átlépésének a tilalma

Párásá, párását há-sávuá: (hetiszakasz) a Tóra szövegét 54 részre osztjuk, és hetente szombaton egy-egy részt olvasunk fel a zsinagógában. A Szimchát Torakor fejezzük be Mózes 5. könyvét, és kezdjük újból a ciklust, Mózes 1. könyvének az elejével (Brésit). Néhány szombaton két részt összevonunk.

Micva, micve: parancsolat, a zsidó vallás, illetve a halákha (vallásjog) központi fogalma. A hagyomány szerint a Tórában 613 parancsolat található, és a rabbinikus irodalom egyik legfontosabb célja pontosan meghatározni ezeket: pontosan mit tilos, mit szabad, mit kötelező, milyen körülmények közt, kire vonatkozik mindez, és mi a teendő (pl. büntetés), ha valaki nem tartja be ezeket. Két fő kategóriája az előíró ("pozitív") és a tiltó ("negatív") parancsolat. (A szónak van egy második jelentése is, amely kevésbé jogi, inkább erkölcsi kategória, és "szép, jó cselekedet"-et jelent. Az alábbiakban viszont, hacsak nem hívjuk fel erre a figyelmet, az első, szigorúbb jelentésben fogjuk használni a szót.)

Tórai parancsolat: (mi-de-orajta = a Tórából származó) a Tóra szövegéből kitanult, I-ten akaratát kifejező micva.

Rabbinikus parancsolat: (mi-de-rabbanan = a rabbiktól származó) rabbinikus rendeletek, amelyek sok esetben a tórai törvény szigorításai, "a Tóra köré vont védő kerítések".

Tchum sábbát (szombati határ): az a határ a város szélétől (utolsó házától) számítva, amelyet szombaton nem szabad elhagyni.

Halákha: A zsidó vallás jogrendszere, a tórai és a rabbinikus törvények hálózata, amely egzakt kritériumokat szab arra, hogy "mit szabad" és "mit tilos", illetve "mit kötelező". A tisztán vallási kérdéseken (például ünnepek, áldozatok, kóserság) túl, a halákha foglalkozik családjogi, továbbá polgár- és büntetőjogi kérdésekkel is.

Aggáda: Minden más. A szó szűkebb értelmében a hagyomány elbeszélései (például a bibliai történetekkel vagy a későbbi korokkal kapcsolatban). A szó tágabb értelmében a rabbinikus irodalom minden olyan része, amely nem halákha, így például az erkölcsi intelmek is ide sorolhatóak.

Beit Din = rabbinikus bíróság.

     78. Mispatim: A többségi vélemény követése

Szóbeli Tóra, szóbeli tan: Az írott Tórához tartozó magyarázatok, és további információk, amelyeket a zsidó vallás szerint Mózes az írott tannal együtt kapott meg a Szináj-hegyen, és amely elválaszthatatlan részei a Tórának.

Chacham: bölcs, Tóra-tudós, rabbi

Am ha-arec: tanulatlan ember

Szanhedrin: 70+1 főből álló legfelső bíráskodási testület, amely a görög-római korban a zsidó nép egyik legfontosabb irányító szerve volt. A bíráskodási joga (elvben, ha a megszálló hatalom is elismerte) kiterjedt a halálbüntetés kiszabására is. Ugyanakkor törvényértelmező, és az alsóbb szintű bíróságokat irányító szerepe is volt. Tagjai olyan rabbik voltak, akik rendelkeztek egy különleges felhatalmazással ("szmicha ").

Truma, 78. A többségi vélemény követése / folytatás

Szmicha: Kézrátétellel történő rabbivá avatás, bizonyos jogkörökkel történő felruházás. Az "eredeti" ókori szmicha felhatalmazta az illetőt, hogy részt vegyen teljes jogkörrel a Szanhedrin , a legfelső bíróság munkájában. A mai rabbi szmichája arra hatalmazza fel őt, hogy tanítson ("jore-jore" = a tanítása tanítás), illetve egy második fokozat arra, hogy halákhikus döntvényeket hozzon és itélkezzen ("jadin-jadin" = az ítélete ítélet).

Diné mamonot: polgári per, szó szerint "pénzről [szóló] per". A felperes pénzt próbál "kihajtani" az alperesből, valamilyen jogcímen (például kártérítés).

Diné nefasot: büntető per, szó szerint "emberéletről [szóló] per". Valamilyen bűncselekmény miatt vádolnak meg valakit, akit, ha a bűnössége bizonyítást nyer, a bűncselekménytől függően, botütésre vagy halálbüntetésre itélhetnek.

102. Tecave: A bűn- és vétekáldozat elfogyasztásának a micvája

Leviták: Lévi Jákobnak volt a harmadik fia, Mózes és Áron őse. Az aranyborjú-történetet követően válnak papi törzzsé. Ebből kifolyólag nem kapnak földterületet, amikor Izrael földjét felosztják a törzsek között, hanem a Szentélyben végeznek szolgálatot, és más városokban vesznek részt az adminisztrációban, stb. A nép cserébe különböző adónemekkel, például tizeddel, gondoskodik róluk.

Kohén (kohanita): Áron leszármazottai, papi nemzetség, Lévi törzsén belül. A Szentélyben szolgáltak, és egy sor áldozati aktust csak ők végezhettek el. Közülük, legtöbbször egy adott családnak a tagjai közül, került ki a főpap (kohén gádol ).

Sogeg: Aki úgy követ el egy bűnt, hogy nem tehet róla (nem tud a parancsolatról, vagy nem tudja, hogy a parancsolatban leírt körülmények fennállnak, vagy a körülmények a parancsolat megszegésére kényszerítik őt). Általában enyhébb elbírálásban részesül, mint a mézid.

Mézid: Aki úgy követ el bűnt, hogy teljes mértékig tisztában van azzal, hogy bűnt fog elkövetni, és azt szándékosan teszi. A megítélése sokkal súlyosabb, mint a sogeg -é.

108. Ki Tisza: Tilos idegent felkenni a felkenéshez használt olajjal

Felkenés ("mesicha"): Papok (később a királyok) felkenése a szolgálatra, speciális olaj segítségével, különleges szertartás keretében.

Karet: ("kiírtás"??) büntetési forma, amelyet a Tóra bizonyos súlyos vétkek esetén rendel el. A rabbinikus felfogás szerint nem az emberi bíróság kezében van a végrehajtása, hanem I-ten maga hajtja végre, és azt jelenti, hogy az illető utódok nélkül hal meg (ill. ha már vannak utódai, akkor azoknak nem lesz leszármazottja).

114. Vajakhel: A bíróság általi halálos ítélet szombaton történ? kimondásának a tilalma

A Bét Din kezében levo négy halálnem ("arba mitot bét din"): kövezés ("szkila"), égetés ("szrefa"), lefejezés ("hereg") és fullasztás ("chenek").

39 szombati fomunka ("av melacha"): azok az alaptevékenységek, amelyeket szombaton tilos végezni. (A "munka" szó nem szerencsés, mert se nem fizikai erőfeszítésről, se nem jövedelem-szerzésről nincs szó.) További tiltott tevékenységeket vezetnek le ebből a 39 alaptípusból (toledet = származtatott tiltott tevékenység). A 39 alapmunka felsorolása megtalálható itt.

Gezera sava: rabbinikus Tóra-magyarázati szabály, amely szerint, ha két - egymástól távol eső - tórai vers ugyanazt a szót tartalmazza, akkor (bizonyos nagyon szigorú feltételek mellett) az egyik versből ismert valamilyen információ-darabkát átvihetünk a másik vers értelmezésére is.

Parasat Pekudé: A zsidó irodalom (Biblia, Talmud, középkor) áttekintése dióhéjban

TaNaKh: a Biblia (egyik) héber neve, a Tora + Neviim (próféták) + Ktuvim (egyéb Szentiratok) rövidítése.

A Tóra könyveinek héber nevei: 1. Bresit, 2. Smot, 3. Vajikra, 4. Bamidbar, 5. Dvarim.

Targumok: a Biblia arameus (arámi) nyelvű zsidó fordításai, amelyek gyakran a szó szerinti fordításon túlmenően is tartalmaznak kommentárokat.

Midrás: a bibliai szöveget magyarázó, vagy ahhoz egyéb gondolatokat asszociáló "hagyománycsomagoknak", a bibliai szöveg sorrendjében elrendezett gyűjteménye.

Misna: Rabbi Jehuda ha-Naszi által i.sz. 200. körül összeállított törvénykönyv. 6 rendből (széder), azaz 63 traktátus ból (maszechet, maszechta) áll. A traktátusok fejezetekre (perek), azok pedig misnákra bomlanak.

Toszefta: a Misnából kihagyott "hagyománycsomagokból" összeszerkesztett, a Misnával párhuzamos szerkezetű mű.

Talmudok (Jerusalmi és Bavli): a Misna megvitatása, értelmezése, és ahhoz kapcsolódó további viták gyűjteménye. Formailag a Misna traktátusainak a többségéhez írt kommentár, azaz minden egyes misnához hozzáfűz egy hosszabb (vagy még hosszabb) diszkussziót. Utóbbit nevezzük "gemara"-nak. (A Gemara ezáltal a Talmud
szinonímájává is vált.)

Responsum (Seelot u-tsuvot): rabbinikus döntvények, azaz felmerült problémákra ("seela", jiddisül "sejle" = kérdés) levélformában adott, részletesen megindokolt válaszok. A halákha egyik forrása.

Rasi (XI. század, Észak-Franciaország): a legfontosabb középkori Biblia- és Talmud-kommentátor.

Maimonides (1135-1204): a középkor valószínűleg legnagyobb hatású rabbinikus szaktekintélye és filozófusa (továbbá orvos és csillagász). Legfontosabb művei: Misna-kommentár, Szefer ha-Micvot, Misne Tora (Jad ha-Chazaka, törvénykódex), Tévelygők útmutatója (More Nevuchim, filozófiai mű).

Sulchan Aruch: rabbi Joszef Karo által a XVI. század derekán összeállított törvénykódex, amely azóta a halákha legfontosabb forrásává vált.

121. Vajikra: Az egyén által bemutatandó vétekáldozat (chatat)

Arba parasijot: A Peszachot megelőző időszakban négy különleges szombat megnevezése: Sabbat Skalim, Sabbat Zachor, Sabbat Para és Sabbat ha-Chodes. (A részletes magyarázatot ld. a bevezetésben .)

Korban = áldozat

Bűn- és vétekáldozatok: Korban chatat, korban asam taluj és korban asam vadaj.


148. Cav: Állat és szárnyas vérét tilos fogyasztani

Talmud Tora: szó szerint a Tóra tanulása. Valójában a "Tóra" szót a lehetõ legáltalánosabban kell érteni, vagyis beletartozik a rabbinikus irodalom egésze (amely, végeredményben, tényleg Mózes öt könyvére vezethetõ vissza).

Talmud Tora li-smá: az önmagáért, a tanulás értékéért történõ tanulás.

Halakha le-maasze: gyakorlati halákha, amely ténylegesen meghatározza, hogy ma, itt és most, nekem, mit szabad tennem, és mit nem.

Marit ajin (maresz ajin): olyan rabbinikus tilalom, amelyet azért tiltottak meg a rabbik, nehogy a külsõ szemlélõ azt higgye, hogy valamely tórai tilalmat szeg meg az, aki ezt a dolgot megcselekszi. Talmud Tora li-smá: az önmagáért, a tanulás értékéért történõ tanulás.


149. Smini: Tilos a papoknak megnövesztett hajjal belépni a Szentélybe

167. Tazria Tisztátalan személy nem ehet a szentből

Tuma (jiddisül: tüme): tisztátalanság, tárgyak és élőlények bizonyos állapota (részletesebben ld. a bevezetőben).

Tame: tisztátalan (személy, tárgy).

Tohora: a tisztátalanság hiánya.

Tahor: tiszta (személy, tárgy).

Mikva (jiddisül: mikve): rituális fürdő.

Tvila: lemerülés a mikvében.

Siur: az a mennyiség, amelynél ha valaki kisebb mértékben szegett meg egy parancsolatot (például ennél kevesebb mennyiségű tréfli ételt fogyasztott), az tórailag nem vétkes. Bizonyos micvéknek nincs siur-juk, más micvék esetén pedig a siur-nál kisebb áthágás rabbinikusan tiltott.

Ke-zajit (egy olajbogyónyi): a halákhában gyakran használt mennyiség szilárd anyagok térfogatának a meghatározásához. Különböző vélemények vannak a mértékéről, amelyek kb. 25 és 50 köb-centiméter között szórnak.

Makat mardut ("a lázadás botütése"): nem tórai, hanem rabbinikus eredetű büntetési tétel, amelynek a célja a társadalmi rend fenntartása. A botütések számát minden esetben a bíróság határozza meg. Kiszabható bizonyos rabbinikus törvények megszegőire, azokra, akik nem fogadják el a bét din és a rabbik tekintélyét, illetve azokra is, akik bizonyos tevőleges (pozitív) parancsolatokat elmulasztottak megcselekedni (ezekre ugyanis nincs tórai büntetési tétel). Amikor megszűnt a Szanhedrin, a szmichák láncolata, ill. ezáltal a tórai büntetések kiszabhatósága, akkor ez az egyedüli eszköz maradt a rabbik, ill. a zsidó közösségek kezében, mind Izraelben, mind Izrael földjén kívül.

350. Bechukotáj: Ember fogadalomként felajánlott értékének a meghatározása

384. Behaalotcha: A trombiták megfújásának a parancsolata

385. Slach Lecha: A Chala micvája

391. Korach: A Szentély őrzése félbehagyásának a tilalma

Bechor: elsőszülött, az a fiúgyermek, aki "megnyitja az anyja méhét".

Maaszer: tized, a levitáknak járó adó egyik fajtája.

397. Chukat: A vöröstehén micvája

Vöröstehén (para aduma): a halottal kapcsolatba került személy megtisztulásához szükséges olyan tehén, amelynek minden szőrszála vörös. (V.ö. Bamidbar 19.)

Paszul: alkalmatlan.

601. Ki Técé: A Nem szabad megkegyelmezni a rodef-nak (üldőzőnek)

Rodef (üldöző): az a személy, aki a másik életére tör.

Nirdaf: üldözött.

Malsinut: Terhelő információk átadása egy másik zsidóról egy nem zsidó személynek, különösképp a világi hatóságoknak. Az árulkodás legsúlyosabb formája.

2. Lech Lecha: A körülmetélkedés micvája

Mila, brit mila, brisz: körülmetélés.

Bracha: áldásmondás. Három fajtája van: élvezethez tartozó áldás (például az étkezés előtti és utáni áldások), a valamilyen helyzethez tartozó áldások (például jó és rossz hír hallatán, szivárvány láttán, stb.), végül a parancsolatok teljesítéséhez kapcsolódó áldások. Az áldások jellegzetes bevezető formulája a következő: "Áldott vagy, Örökkévaló I-tenünk, a világ királya, aki ..." Ez a formula a parancsolatok teljesítéséhez kapcsolódó áldások esetén a következő módon folytatódik: "...aki megszenteltél bennünket a parancsolataiddal, és megparancsoltad nekünk a ... [parancsolatát]".